1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
Az egyes budapesti városrészközpontok különböző mértékben fejlődtek: A közúti Duna-hidak eloszlása a fővároson b< — Az óbudai központ intenzíven fejlődött és megszülettek a ténvleges városrészközpontok jellem- Budapest hat közúti Duna-hldja a 27 km hoszi fa zői. Ennek ellenére a vonzáskörzet középfokú ellátása nem kiegyensúlyozott. A nagyarányú la- szakaszán épült, déli irányban 14 km hosszú I kásépítéssel párhuzamosan intézményterületek további bővítésével kell a középfokú ellátás ..sszeköttetés. A Budapest fölötti 56 km hoss egyenletes térbeli elosztását lehetővé tenni. híd, dél felé a legközelebbi (korszerűtlen, kési- A Moszkva téri központ nem felel meg szerepkörének, itt a fejlődés megtorpant. Jelenleg el- volságban, nagyjából az ország közepén, Dunai sősorban a Mártírok útja mentén lineárisan fejlődő intézmények eléaitik ki az igényeket. belépő összes közúti tranzitforgalom ily md A hegyvidéki lakóterületről származó alap- és középfokú intézmény igény egy részét — fejlődési hiányosságok miatt - az amúgy is túlterhelt belvárosi intézményhálózatnak kell kielégítenie. E közlekedésföldrajzi helyzetből ered az aggloi- A Móricz Zsigmond körtéri központ - a hozzá kapcsolódó Bartók Béla út mentén lineárisan és vasúthálózatsjrúsége, de ugyanakkor ebből kifejlődött intézményekkel - a leginkább kialakult. Városi szerepkörén túl az övezet közép- zik. Magyarország legnagyobb terhelésű főútvor fokú központjának funkcióját is ellátja. A városrészközpont területileg csak nagy áldozatok vonalvezetésű, kedvezőtlen átkelési szakaszok s< árán lenne továbbfejleszthető. A terhelést Budafok központjának fejlesztése csökkenthetne. biztosítják a kornyéki települések egymás ki- A csepeli központban a lakásépítéssel együtt folyó intézményfejlesztés az elmúlt tervidőszakban egyetlen, kedvezőtlen hossz-szelvényű Vác-asz. a tervezett ütemben folytatódott. Az előirányzott további fejlesztés kiegyensúlyozott közép- rántirányú elkerülő szakaszai Budapest környé és városi szintű ellátást tesz lehetővé. terjedésű és utasforgalmú ingavándorforgalmi- Az újpesti városrészközpontban a lakásépítéssel egyidejűén az alap és középfokú ellátás létesít- településből éikezik a fővárosba. (Az agglomei ményei is jelentősen fejlődtek. A városrészközpont tényleges szerepének betöltéséhez a régi in- az ingázóknak 53%-a lakik ! Kedvezőtlen, hogy tézményhálózat további rekonstrukciója is szükséges. és nemzetközi forgalommal leginkább terhelt u — Észak-Zugló és Újpalota kialakult lakóterületeinek közép- és városi szintű intézményigényét jelenleg a fővárosi városközpont kénytelen ellátni. Ezért a Bosnyák tér intézmény-csoportjának fejlesztése — tekintettel a központhiányos területre — indokolt lehet. Uthrlózat, közúti közlekedés — Az Örs vezér téri városrészközpont ütemesen fejlődik, komplex városrészközpont körvonalai rajzolódnak ki. Jó közlekedési adottságai szerepkörének mielőbbi teljes kialakítását siettetik. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma A középfokú ellátás javítása, az övezeti központok erőteljes fejlesztése kívánatos. évi átlagos futásteljesítményük 13.500 km-ről — A kőbányai városrészközpont folyamatosan épül. Gyors ütemben fejlődött Rákoskeresztúr, Zat leginkább terhelt szakaszai a Duna-hidak. A mint középfokú központ, és egyre fokozódó szerepet vállal. órában mintegy 6 ezer egységjármű halad át. — A kispesti városrészközpont kiépítése folyamatban van. A felső- és középfokú ellátás érdekében további fejlesztése szükséges. A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kial- A pesterzsébeti városrészközpont fejlődik, az ellátás a terveknek megfelelően javult. A vonzás- utak hálózata a Nagykörúton kívül a balparti vá körzetéhez tartozó lakóterületek (Soroksár) alapfokú ellátását kiegyensúlyozottabbá kell tenni; vezetése a korszerű járműközlekedés szempontje a középfokú ellátás fejlesztése érdekében további intézményépítés szükséges. szempontjából azonban igen változatos. Kevés szeti viszonyai; sok helyütt a főútvonalak szé Az övezeti települések intézményellátásában jelentős szerepet vállal a főváros, és az agglomeráción méretének, keresztmetszeti elrendezésének sen kívül eső Vác és Gödöllő. A hirtelen népességnövekedés, a nagyarányú ingázás az övezeten belüli 76%.a kiépített, de a burkolatok közel fele k< intézményhálózat kiépítését hátráltatta, az alapellátás színvonalának emelése volt az elsődleges lagos szélessége 7,1 m. A burkolatlan utak ho cél. 518 km, átlagos szélessége 13,3 m. A közúti föhál és teherbírású. A főúthálózaton 165 közúti < Jelentős közép- és felsőfokú funkciókkal rendelkezik és idegenforgalmi központ Szentendre, a területén 31 helyen szintbeni vasúti keresztezés középfokú ellátás kiépítése megindult Érden, Százhalombattán, Szigetszentmiklóson, Dunakeszin tömegközlekedés forgalmát, és Budaörsön. | A főváros tehermentesítését célzó intézmények ésszerűen csak a sugárirányú természetes település- A közelmúlt másfél évtized során felújították a I közi kapcsolatok figyelembevételével fejleszthetők. járóikat, az Árpád-hidat 2x3 sávra szélesítettél. folytatását alkotó Kacsóh Pongrác úttal, a Cs< A központrendszerben koncentrálódó ellátó funkciók mellett szükség van még további, jelentős úttal és az óbudai rakparti úttal bővült. Korszt területigényű intézményterületekre is (pl. temetők, állatkert stb.). Ezek területei a város fejlődése utat, az Üllői utat, a Soroksári utat, a Szentend során alakultak ki. Az általános rendezési tervek kísérletet tettek további tartalékjellegű intéz- leshették és részben új nyomvonalra helyezték I ményterületek kifejlesztésére anélkül, hogy a konkrét építési szándék (és program) eldöntött lett a metróvonalak állomásai által érintett 21 közút volna. Ezek a törekvések általában nem bizonyultak reálisnak. A városépítés gyakorlata abba az Boráros teret és a Zalka Máté teret is - jelent irányba mutat, hogy ilyen jellegű terület kijelölésére a konkrét igény és az állásfoglalások kialakí- tették. A forgalmas szintbeni vasúti keresztező, tása során — permanens tervezéssel - kell javaslatot tenni. épült. Erre az időszakra esik a belvárosi gyalogos utcai 1 lyozása a Margit-sziget járműforgalmának korlát! fa 2.8. KÖZLEKEDÉS Az agglomerációs övezet úthálózata alapvetően s A budapesti agglomeráció az ország legnagyobb közlekedési csomópont-rendszere. Annak ellenére, zetben hiányoznak. Az úthálózat gerincét a köz hogy a főváros fekvése az államterületen belül észak-déli irányban erősen excentrikus, Budapesten lamint a nagyrészt korszerűsített főutak (2„ 4.,, fut össze a két autópálya, hét első-, három másodrendű főút és tíz alsórendű út; a vasúti hálózat sórendű utak is túlnyomórészt sugárirányúak, i nyolc törzsvonala, három fő- és mellékvonala. egészítik ki keresztirányban. A főúthálózat kiépi vonalú, az övezeti települések belső forgalmánál. 14 I*4 * A -
