1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
Az övezet településeiben a lakónépesség dinamikus növekedését a lakásállomány növekedése Az ipari övezetek területfeihasználé 1960—70 között párhuzamosan követte, 1970 és 80 között a 20%-os népességnövekedést a lakás- gyáripari állomány 24%-os növekedése kísérte. A lakásállomány összetétele, a lakásszám növekedése az öve- egyéb ipari jellegű létesítmény zet településeiben eltérően alakult. más jellegű létesítmény üres terület Az állami lakásépítés néhány kiemelt településre koncentrálódott; 1980-ban a lakásállomány 10%-a .. volt, zömében többszintes formában épült. A lakások 87%-a egylakásos családiházban helyezkedik IPARI ÖVEZETBEN ÖSSZESEN: el. A kedvező közlekedési adottságú településekben a népesség hirtelen növekedését a területren- ipari övezeten kívül dezés nem tudta megfelelően követni, a közlekedési vonalak mentén új lakóterületek alakultak ki, néhol külterületen, zártkertben létesültek lakások, amelyek ellátása megoldatlan. Az övezet egyes Az ipari övezetek védőtávolságai településeiben sok az albérlő. A lakásállomány minőségi mutatói közül a lakásnagyság és felsze- fednek le. Egyes tevékenységek, m reltség (közművesítettség) mutatói mind a Pest megyei, mind az országos átlagot meghaladják. volságaikon messze túl, esetenként r a IV. és a XIII. kerületben), kelete Az egy lakásra jutó lakosok száma az országos és Pest megyei átlagnál magasabb és csökkenő ten- üzeme*, védőtávolságai csaknem ö denciájú (1970-ben 3,4 fő/lakás, 1980-ban 3,24 fő/lakás). A különböző települések mutatóinak A káros hatások az ott lakók élet szórása 2,56...3,8. A települések közötti eltéréseket a települések konstruktúrája, helyi jellegzetességei (nemzetiségi szokások), valamint a telepszerű lakásépítéssel járó magasabb mutatók okozzák. Az OÉSZ védőtávolság-rendszere el 1985-ben az övezeti települések lakóterületei 13.185 ha-t foglaltak el, ez átlagosan 10 lakás/ha — új létesítményekre ír elő védőtá beépítési sűrűséget jelent. ményekre is — nem tesz különbséget mennyi: v 2.5. IPARI ÉS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK Mindezekből az következik, hogy < zik meg az adott ipari tevékenység i A vizsgálat Budapesten: Az övezetben az üzemi terület 1,4%-a.- kiterjed az összes ipari övezetbe sorolt területekre az adott gazdasági tevékenység népgazdasági ágba történt besorolásától függetlenül, továbbá mindazokra az 1 népgazdasági ágba tartozó Budapest és környéke 1971-ben jó ipari tevékenységekre, amelyek ipari övezeten kívül, 1 ha-nál nagyobb kiterjedésű területeken területet jelölt ki. Az akkor még ü működnek, de nálatlanok maradtak a Dunai Köol- nem terjed ki az ipari övezeteken kívül elhelyezkedő egyéb (2; 3 stb.) népgazdasági ágba tartozó en valósultak meg jelentős raktártei tevékenységek területeire;- megállapítja az OÉSZ-ben az egyes üzemek tevékenységére előírt, 100 m-en felüli védőtávol- Az övezeti települések kétharmad: Ságokat, és ezek alapján meghatározza a hozzájuk tartozó védőterületeket. ezek részletes vizsgálat alapján fel 1971-ben jóváhagyott ÁRT-t. A vizsgálat felhasználta a különböző időpontban, különböző szempontok szerint készült terveket, és az újabb helyszíni szemlék adatait és tanulságait. Az övezetben az üzemi területek r szövetkezetek erőteljesen fellendüli Az ipari telephelyek nagyobbrésze a kijelölt ipari övezetekben található, de nagyszámú ipari telep- területi telephelyeket) kiaknázó lét *, hely más övezetben helyezkedik el. Ez utóbbi kategóriában 71 ipari létesítmény területe 1 ha-nál nagyobb. Ezek száma különösen a XIII. kerületben magas, ahol 22 létesítmény fekszik ipari öve- Az övezetben az ipari létesítménye zeteken kívül. érint több települést. A belterület i beépítésű, családiházas lakóterület* A vizsgálat a belső kerületekben számos, 1 ha-nál kisebb létesítményt is feltárt. Ezek elsősorban dezésével csökkenthető, nyomdaipari üzemek, amelyek a város legsűrűbben lakott belterületén helyezkednek el, és főleg a szállításokból eredő zavaró hatásaik jelentősek. \ 2.6. ZÖLDFELÜLETEK ÉS ÜDÜL A 193 különböző nagyságú ipari övezetbe sorolt területegység összesen 4500 ha-t foglal el. Ebből a gyáripar létesítményeivel és egyéb ipari jellegű létesítményekkel — tehát rendeltetésszerűen —, kereken 3000 ha, az összes területnek mintegy kétharmada települt be. A 3000 ha-ból a szűkebb Budapest és agglomerációs övezel értelemben vett gyáripar összesen 1900 ha-t, a betelepült ipari övezet mintegy 63%-át veszi igény- irányban a hegyvidéki erdőterülete be. A terület 37%-án más, ipari jellegű létesítmények (mint pl. raktározás, járműtárolás stb.) he- segrádi hegység erdői számos pontt lyezkednek el. Ebben az értelemben tehát az „ipari övezet" megnevezés gyűjtőfogalom, amelyen területei, valamint a hegyvidéki üc belül nemcsak ipari, hanem más üzemi létesítmények is találhatók. bálint stb.) is a közigazgatási hat; irányban elsősorban a vízparti üdü A 4500 ha-ból fennmaradó 1500 ha egyrésze, mintegy 1000 ha megfelelő terület-előkészítés után a Ráckevei Duna térsége), betelepíthető, míg kereken 500 ha-t más létesítmények (lakóházak stb.) foglalnak el. I É Az ipari övezetek összterülete 1984-ben az 1971. évi általános rendezési tervben foglalt 4800 ha- A főváros zöldfelületekbe ágyazol Is, fi, I hoz képest 250 ha-ral csökkent. Ez a csökkenés sok kisebb övezet — illetve övezethatár — módo- ható. Ez a Budapest keleti széleit sítás következménye. hegyvidéki erdőterületekkel együtt f \ GO 1——*------------ a---*_____________________________________________ *
