1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
A még kedvezőnek tekinthető 50%-os növény-fedettségnél rosszabb a borítottság aránya Budapest házas, telkes beépítés eredményekén területének egyharmadán. Különösen kedvezőtlen a VI., VII,, IX. és X. kerület, ahol a növény- zöldfelület az összes belterület 3,6% zettel borított területek aránya kevesebb, mint 15%. használatú belterületi zöldfelületek c tü sportlétesítmények Szentendrén ( A város egészének átszellőzését akadályozza, hogy éppen a völgyeletekben, az átszellőzés fő zó- v"l eltérő (Érd 4,2 m2/fő, Szentendr náiban rossz a növényzettel borított területek aránya. A budai hegyvidék túlzott beépítése ugyan- bán a budai oldal településeiben ked csak csökkentette a biológiailag aktív területek arányát. nyezetet. Budapest erdőterülete 1970-hez képest 13%-kal növekedett, s 1983-ban 5100 ha volt, melynek 92%-a üdülőerdő. Hiányoznak azonban a nagy iparterületeket a lakóterületektől elválasztó védő- Mező- erdőgazdaság: erdősávok, a városrendezési tervek idevágó elgondolásai csak csekély mértékben valósultak meg. Egy lakosra átlag 21,3 m2 erdőterület jut; hét kerületben egyáltalán nincs erdő, további négy kerü- Az övezet zöldfelületi rendszerének letben a fajlagos erdőterület jelentéktelen. üzemi és kisüzemi mezőgazdasági tei alapvetően az ökológiai adottságokc A városi közparkok összterülete Budapesten 294,8 ha, melyből egy főre 1,47 m2 jut, ez az előírt dás, a kevésbé jó területeken folyik normatíva alig egyötöde. A századforduló idején kialakult városi parkrendszer a későbbiek során lyezkedésére (belterületek, közlekedf csupán a Tabánnal, a parkosított Gellért-heggyel és az Óbudai szigettel egészült ki. A budai oldal Ii érdekek szerint alakultak ki. Term városi parkellátottságát a parkerdők jól segítik, de a pesti oldal ellátottsága rossz, ezt támasztják A művelt területeken a jelenleginé alá a túlzsúfoltságra utaló parkfenntartási nehézségek is (pl. a Városliget 5 km-es vonzáskörzetében lehetőség van a művelési ág-szerkezet közel egy millió lakoséi). A pesti oldal parkerdői jelenlegi állapotukban kevéssé alkalmasak az ellátottság javítására. A kisüzemi mezőgazdasági tevékeny a személyi tulajdonú földrészletek h: A lakóterületi közparkok összes területe Budapesten 139,6 ha, városi átlagban 0,70 m2/fő, a nor- terv néhány javaslata érvényre jutott, matív érték alig egytizede. E közparkok 1 km-es vonzáskörzetében azonban a főváros lakosságának — elkezdődött a zártkert-rendezési ti csupán 20%-a él. A lakótelep-építés méreteihez képest elenyésző arányban létesültek lakóterü- - 3 földrészletek nagyságát, osztha leti közparkok. elfogadja a 200 n.öles minimumot- a beépítés lehetősége 30 m2-ig légi A lakóterületi közkertek összes területe Budapesten 1200,9 ha, az egy főre jutó mennyiség - a zártkertek I.-II.-III. kategóriái 6,00 m2. A közkert területek jelentős része elaprózott és mennyiségük nem éri el a normatívában differenciált szabályozás még vára előírt 7,0 m2/főt. Ez az érték tájékoztató jellegű, a teljes lakóterületre vonatkozik, ugyanis techni- - az „elüdülősödés" folyamata tov; kai okokból nem lehetett elkülöníteni azokat a (tömbtelkes) lakóterületeket a hozzájuk tartozó ezt követni; népesség számba vételével, amelyekre nézve a közkertek tekintetében OÉSZ előírás érvényes. - a zártkertjellegű egyéni külterülei tek, szabályok; Fentiekből eredően, bár a FŐKERT által fenntartott közcélú zöldfelületek az elmúlt másfél évti- - a belterületeken levő kisüzemi mi zedben 66%-kal, 1635,3 ha-ra növekedtek, az összes közcélú zöldfelületekből csupán 0,17 m2 a belterületek besűrítése, a kültéri jut egy lakosra, ami alig több, mint egyharmada az előirt 3x7 = 21,0 m2/fö értéknek. A térség erdőterületeinek változását A működő 14 temető összterülete 487,6 ha, állapotuk általában elhanyagolt, (ezek közül 7 nem is dúlt növekedés folyamatosan mérsé bővíthető). A 30 lezárt temető (összterületük 49,19 ha) felhasználására, kegyeleti parkká alaki- földhasználat Vvényesltése során fe tására és a főváros zöldfelületi rendszerébe illesztésére eddig nem került sor. részt a nyárfak.ogram végrehajtása rendszeres erdőfelújítás folyt. A főváros sportterület-einek összes felülete mintegy 710,0 ha. A kiemelt sportegyesületek sportterületei a minőségi sportot szolgálják, a vegyes használatra alkalmas sportterületek ez idő szerint Az utóbbi években a nagyüzemi me, még nem kellő mértékben szolgálják a lakosság sportolási igényeit. Az iskolák sportudvar-és uszo- részének megszüntetésével járt. A n dai ellátottsága sem kielégítő. okozta a fás növényzet csökkenését körzetben a helytelen településpolitil A jelentős zöldterületet igénylő közintézmények közül a rendkívül szűk területen, zsúfoltan, kedvezőtlen körülmények között működő Fővárosi Állat- és Növénykertre figyelemmel már időszerű a döntés az új Állatkert létesítése céljára korábban vizsgált telepítési változatok közül. Erdőterületek változása ha-ban Az ELTE Illés utcai Botanikus Kertje bár rendkívül zsúfolt, értékes növényállománnyal rendelke- (Üzemterv alapján) zik. Üvegházait a közelmúltban korszerűsítették. A hajdani tágas kórházkertek lényegében elfogy- Pesti oldal és Csepel-sziget tak, hiszen az újabb pavilonok építése, a bővítések a meglevő kertterület rovására történtek. Budai oldal és Szentendrei sziget Főváros « Budapesten több, mint félmillió útsorfát kezel a Fővárosi Kertészeti Vállalat, ez kb. 3000 km fa- _________________ sornak felel meg. ÖSSZESEN: Az övezet. 1162 m2 kiterjedésű területén a zöldfelületeket döntően a mezőgazdasági és Súlyosbítja a csökkenést, hogy a ne erdőterületek alkotják. A műszakilag igénybevett területeken - a jellemzően családiházas, hétvégi- létből erdőterületekké minősültek az 12 i... “ I
