1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
26
2. A VIZSGALATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE - a főváros munkaerő é: — a főváros rekreációs ic Az elmúlt 15 évben (1970-85) a budapesti agglomeráció fejlődésének várostörténeti léptékben is jelentős folyamata zajlott le. Ez Budapesten és az övezeti települések nagyobb részében a városépf- Másrészről Budapest is k tés ütemének rendkívüli mértékű gyorsulásában és a beépített területek bővülésében nyilvánult _ 3 fővárosi munkahely meg. A városépítés célja a korábbi évtizedekben felhalmozódott elmaradások mérséklése, de ugyan- bán 'ev° intézményi akkor a folyamatosan növekvő társadalmi igényeknek — a gazdasági lehetőségektől függő mérté- — lehetőséget teremt a f kű — kielégítése volt. Az időszak első felében az igények nagyobb része inkább mennyiségi típusú volt, majd a későbbiekben — egyre szélesebb körben — minőségi jellegzetességekkel egészült ki. Budapest és környéke Ezzel összhangban — de értelemszerűen bizonyos időbeni elmaradással — a városépítés is arra mintegy 15 km távolsác törekedett, hogy elsősorban a városi funkciók létesítményeinek gyorsütemű bővítését szolgálja, 1970-ben készült és jóví a lakosság ellátásának legfőbb elemeit javítsa. Az időszak városépítésének jelentősebb tényezői a a településeket sorolta, a következők voltak: — a táji, földrajzi kapcs — a lakásépítés fokozódott és 1975-ben elérte a csúcspontot. A gyors építés a lakóterületek nagy- - a kereső lakosság nag mértékű növelését tette szükségessé. A lakásépítéssel nem érintett térségekben (főként Buda- gozik, pest belső kerületeiben, de számos övezeti településben is) a lakásállomány és a környezeti vi- - a lakosság túlnyomó szonyok nem javultak, sőt romlottak; — a települések ipari üz — az iparterületi igény viszonylag mérsékelten növekedett, ezt a tervben kijelölt iparterületek ki üzemek termelő vagy tudták elégíteni; — a települések üdülésr — a zöldterületi igény ebben az időszakban társadalmi méretekben előtérbe került. A városépítés üdülését szolgálja, ezek érvényesülésének teret adott, a zöldfelületek bővültek, de a fejlődés az igényektől elma- - a települések Budape radt. Az övezet településeiben a tervezett közösségi zöldterületek nem valósultak meg, a szer- hozhatók olymódon, kezet tervbevett változása nem következett be. A rekreációs területek közül csak a telkes feltételezve - általába hétvégi üdülőterületek alakultak ki; — az agglomeráció fejlődése és ezzel párhuzamosan az életszínvonal növekedése a közép- és felsőfokú ellátást szolgáló központrendszer kialakítását tette szükségessé. Az újonnan kijelölt város- Fentiek alapján Budapes részközpontok számottevően fejlődtek. Az övezet középfokú ellátását azonban nagyrészt a fővá- rülete 1670 km‘. E telei rosi intézményhálózat szolgálja; csolódás, az alacsony el Iá — a közlekedési igényeket a metróhálózat szakaszos üzembehelyezése mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt kiemelkedő mértékben szolgálta; Az 1970-es általános várt — a közművek fejlesztése a koncentrált lakásépítés, illetve az iparterületek fokozatos betelepülése .-A budapesti agglomen miatt Budapest külső térségeire összpontosult. A központi fekvésű városrészek közműhálózaté- Kell tekinteni. Ez nem < nak avulása gyorsult. Az övezetben a vízellátás jelentős fejlődését a szennyvízelvezetés és tisz- nVék sajátos szerepének i tltás nem követte; — a környezetvédelem az időszak folyamán fokozatosan intézményesült, és a városépítés egészét Budapest vonzáskörzetéi átfogta. Néhány tekintetben (levegővédelem, hulladékártalmatlanítás) jelentős eredményeket lesztése a vonzáskörzet mutatott fel, más vonatkozásban viszont halmozódtak a megoldásra váró feladatok. ingázás csökkentése szén Az időszak utolsó éveiben, a VI. ötéves terv második felében Budapest népességnövekedése megszűnt, az övezet növekedése pedig jelentősen mérséklődött. Ebből következik, hogy a városépítés A budapesti agglomerácil belső arányait, prioritás-rendszerét és tartalmát fokozatosan változtatni kell. Ennek elemei a VI. ötéves tervidőszakban már megmutatkoztak, és a minőségi típusú városépítés egyre jobban kibon- A budapesti agglomerá' takozott (Belváros fejlesztése, a lakásépítés struktúrájának változása, az ellátás fejlesztése stb.). létrejött településegyütti Az elmúlt 15 év fejlődésének ágazatonként csoportosított összefoglaló értékelését a következő funkcionális területi elen fejezetek tartalmazzák. nyolult, több irányú m hazánk egyetlen számot szere a történeti fejlődés 2.1. TELEPÜLÉSRENDSZER A budapesti agglomeráci előtti Budapest alkotja a Az agglomerációs mag né- a városközpont (V. kt A budapesti agglomeráció sajátosságai lakóhely is - igen jel ső rrunkahelyövet ji A budapesti agglomeráció két igazgatási egységből, a fővárosból és az ún. övezetből tevődik össze. tevékenységet tömörít A Pest megye igazgatási területéhez tartozó, a főváros körül gyűrű alakban elhelyezkedő 43 tele- A pesti oldalon a ke pülésnek, vagyis az agglomerációs övezetnek (1. ábra) a főváros munkaerő- és infrastrukturális A kereskedelem és szí hátterében féladata többrétű: minőségi igényeket sz — elsődlegesen mint lakóhelynek, munkahelynek, a lakosságot kell megfelelő színvonalon ellát- V. kerület középső ré nia, az ún. hivatali negye ^ A f a főváros egyik legjele 1 M ^ 99) ¥99 -"999 ^ ^ A
