1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
A városközponthoz kapcsolódik a budai Várnegyed. A terület műemléki adottságai, városképi m sodik agglomerációs gyűrű települései jelentősége miatt az újjáépítést követően egyre inkább idegenforgalmi, főként kulturális, ven- T5,33' ^°zponti funkciókkal és inté déglátó negyeddé alakult át, bár mint lakóhely is számottevő és kvaterner intézményekkel is fan elkező települések (pl. Szentendre, rendelkezik. " ?Z3miurbán üdülő (pl. Leányfalu) és ipa Falusias jellegű alvótelepülések (pl. Alsó A kvaterner funkciók (kutatás, felsőoktatás) területileg szórtan, de jórészt szintén a városköz- ...... pontban összpontosulnak. U ® udapesti régió harmadik, külső a nek a fővárossal napi kapcsolatban levő 1 — A városközpontot Budán keskenyebb. Pesten szélesebb gyűrűben az első lakóhelyöv veszi körül. amelyek a fő közlekedési vonalak mentén 1 E központi fekvésű, eredetileg exkluzív és kispolgári lakónegyedeket a főútvonalak mentén vonz sí övezete, mely két területi tfp kereskedelmi-szolgáltató területek bontanak részekre, ezek tulajdonképpen a városközpont a o özlekedési vonalak mentén elhelye; kinyúló „csápjai". Ebben az övezetben a történeti funkcióváltás következtében elég nagy a la- — s az elzárt, forgalmi „árnyékban lev kó- és munkahelyi funckiók keveredése. Nagyobbrészt ebben az övezetben találhatók az elavult, jogállású települései, rehabilitációra szoruló területek is. — A városközpontból kifelé haladva, a sugaras kivezető főútvonalak mentén, mintegy ezekre fel- z agg omeráció külső övezete az országi fűződve található a harmadik, már nem teljesen gyűrű alakú övezet, a második munkahelyöv. - a fővárostól 30-50 km-re, főközleke. Az övezetet a síkvidéki és Duna parti területeken (Pesti síkság, Kelenföld, Óbuda) a történeti (Vác, Gödöllő, Nagykáta, Monor, Daba fejlődés hozta létre. A budai hegyvidék megbontja a gyűrű területét, mert a terep- és környezeti gvdm', adottságok „kiékelik" az ipari gyűrű ÉNY-NY-i, kb. 1/3 részét. “ 3 tbbbi Repülésnek viszont - s a k — Az iparosodás kezdeti szakaszában az akkori városperemre települt a gyári nagyipar, ennek kö- ilyen szempontból alvó- és alapfokú tele vetkeztében ipari telephelyek uralják ezt az övezetet. Jelentőségében ez a főváros második legfontosabb foglalkoztató területe (pl. a József- és Ferencváros külső része, Kőbánya). — Az ipari övezetet körcikkhez hasonló alakú lakóterületek szakítják meg, ez a második lakóhely- 2.2. TERULETFELHASZNÁLÁS ÉS TEF öv. A mozaikos gyűrű a nagyvárosi övezetek közül mind beépítése, mind pedig a tevékenységek megtelepedése szempontjából a legvegyesebb összetételű. A fővárosi agglomeráció településszerkeze Sokhelyütt ipari telephelyek ékelődnek a lakóterületoe, de egyes esetekben - főként tömegköz- zöldterületek) elhelyezkedése, a beépítés lekedési csomópontok közelében — kisebb (elsősorban kereskedelmi jellegű) központok is ki- központok eloszlása, egymáshoz és a körn’ alakulhatnak. Az övezet lakóterületei három alaptípusból tevődnek össze: az egyik a régi meg. A településszerkezet kialakulását, fej munkáskolóniák, a másik a családiházas külvárosok, a harmadik az új beépítésű lakótelepek a közlekedés gerinchálózata, típusa. A második lakóhelyöv, mint övezet, csak a pesti oldalon követhető nyomon, és annak déli részén Budapest régi területén kívül, a mai XIX. kerület határos részén (Wekerle-telep) Budapest lakóterületeit az alacsony laksűr alakult ki. fűn beépített zsúfolt városmagot - elsőse sok helyütt laza,családiházas övezet veszi I A budai oldalon a Hegyvidék lakóövezete tulajdonképpen a második lakóhelyöv speciális formája, övezete, majd egy újabb laza családiházas tipikus villa- és társasházas negyed, a terület természeti adottságai ilyen területfelhasználást tettek kóterületek is, amelyek korábban a belső lehetővé. Egyes területeken (pl. Óbuda, Kelenföld) nagy lakótelepek épültek. fain, majd a megnövekedett város szélén, átépülő központjaiban létesültek. A sugári lések lakóterületeinek fejlődését túlnyorr A központi magot a belső agglomerációs övezet veszi körül. Némileg leegyszerűsítve a mai peremkerületek tartoznak ebbe az övezetbe, vagyis az egykori elővárosok és peremközségek, amelyeket a Az jparj terü|etek a városközponttól észa közigazgatás 1950-ben csatolt Budapesthez. A budai oldalon azonban az övezet túlnyúlik a főváros Filatorigát Budakalász, Szentendre, Ángy közigazgatási területén (Budaörs, Budakeszi). zsébet c és Szigétszentmiklós, Lág' délkeleti irányban (Kőbánya) alakultak ki, E települések illetve részegységek alapvetően négy típusba sorolhatók: _ . _ ugyanitt fejlődtek a közelmúltban is. — Városias típusú, iparral és foglalkoztató-központi funkcióval rendelkező elővárosok (pl. Újpest, Budafok stb.) Naqyobb összefüggő zöldterületek a pest — Egyoldalú lakófunkciós - jórészt korai kialakulású - szuburbán alvóvárosok (pl. Sashalom, Rá- 3 a szigeteken a Római parton, a buda kosliget). tak ki A beépített területek növekedéséve — Átmeneti típusú - ún. szemiurbán - eredetileg jórészt udulőhely-jellegű települések, település- tátihoz szükséges mértékű zöldterületek részek (pl. Mátyásföld, Budatétény). zöldterületek - az új lakótelep, — Falusias típusú peremközségek mezőgazdasági, őstermelő hagyományokkal (pl. Cinkota, Nagy- megfelelő egyensúlyt nem tudják fenntarta A naovkiteriedésű de lényegében egyközp A második, középső agglomerációs gyürü kifejlődését - az 1950-60-as évek extenzív fejlesztési , v!a|anságok kiküszöbölése érdél korszakában - a budapesti letelepedést korlátozó adminisztratív intézkedések erősítették; ez az ™. fi ontrendszer kifejlesztése ) agglomerációs övezetnek nevezett zóna. A gyűrűben jelenleg a településfejlődés dinamizmusa (po- °ében befejeződött a dél-buda zitív vándorlási egyenlegű települések) alapján 38 település található,ebből 33 a kormányhatározat- itó ^hLült az Örs vezér téri városrés; bán hivatalosan rögzített övezeti település, és 5 az elmúlt évtizedben „agglomerálódott" (Felső- P°nt Jbbfeilesztésével épül Óbuda, Újp pakony, Délegyháza, Majosháza, Zsámbék, Telki). Ez az övezet funkcionálisan a főváros elsődle- * Tközpontja Az övezetben Szenten, ges munkaerőellátó és üdülő-rekreációs területe. Százhalombatta Érd és Budaörs területén tézményei. 8 r --- mm A s
