1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

25

A területfejlesztés irányelveiről 1970-1971-ben, valamint a budapesti agglomeráció fejlesztéséről 1974-ben hozott határozatok alapján hosszú távon elérendő cél volt, hogy - — korlátozódjék a budapesti agglomeráció extenzív gazdasági növekedése az ipar intenzív és szelektív fejlesztése révén,

— fékeződjék a fővárosba irányuló bevándorlás, .

— csökkenjen a felhalmozódott infrastrukturális ellátási különbség a főváros és az övezet, valamint 6ff

a fővárosi kerületek között, W ti Vj

— mérséklődjék az építőipar kapacitáshiánya. * 61ITS"5

' *0' r •/ uá

Az 1970-es évtized elejétől az agglomeráció nagyobbrészt a megjelölt irányban fejlődött. Gazdasági

fejlődésének extenzív jellegét fokozatosan az intenzív irányzat váltotta fel. A vidéki fejlődés ered- í t*

ményeként Budapestnek a foglalkoztatásban betöltött szerepe, gazdasági súlya viszonylag csők- ' ÍV

kent, a népesség bevándorlásának üteme lassult. A régebbi infrastrukturális különbségeknek, ~! , x %

főként a mennyiségi hiányoknak a mérséklésében nagyarányú előrehaladás történt. Mégis maradtak \ Jt \

az ellátásban feszültségek, sőt újabbak is jelentkeztek. Az ellátás gyorsabb javítását Budapesten X « tt-íU ," A <

tartósan hátráltatta a megvalósítás anyagi feltételeinek a korlátozottsága, az övezetben pedig a l yf o J /ifi

népesség jelentős bevándorlása. fi fi fi 0 1 "NY) fi

v * ° A1 \

Az 1980-as évekig elért társadalmi és gazdasági fejlődés lényeges változást tett lehetővé a terület- ^

fejlesztés és rendezés elveiben. A legutóbbi évek kiérlelték azokat az újabb irányzatokat, melyek " * * k N t O

hosszútávon meghatározhatják a magyar településrendszer fejlesztését. Az átértékelés lényeges jel- \| !

lemzője, hogy érvényét veszti a településhálózat hierarchikus rendszerének fejlesztési modellje, t

továbbá, hogy megszűnik az ún. ellenpólus-koncepció (öt nagyváros), és hogy ezek helyett a terület- és településfejlesztésben a térségi vonatkozások kerülnek előtérbe. Mindezek az elvek a budapesti agglomeráció fejlesztésében is irányadókká váltak, figyelembevéve természetesen az agglomeráció sajátos, egyedi helyzetét és lényeges adottságait. 1l2^1 4bra' A budapesti agglomeráció Hl

1. országhatár 2. az agglomeráció t

Az országos területrendezést jelenleg három összetartozó irányzat jellemzi: útvonalak 6. folyó-vfzfeiüiet.

— a társadalmi tervezés jelentősége fokozódik, Budapest tágabb vonzáskörzete (Vác, Göd<

— a városok és a falvak közötti különbség csökkentése az általános urbanizációs folyamat kitér- zépfokú funkció megosztását teszi lehetővé

jesztésével, a környezet fejlesztésével és védelmével együttesen érvényesül, leti, infrastrukturális (energia, vízgazdáik

— az irányítási rendszer komplex átértékelése a tényleges folyamatok figyelembevételével történik. A budapesti agglomeráció területi egysége

hatással van; a főváros és Pest megye együt

A hosszútávú célok feltételezik a térség fejlődési szintjének, adottságbeli különbségeinek és fejlő- désea további feladatok megoldásának dönt

dési dinamikájának ismeretét. Az országos vizsgálatok kimutatják, hogy Budapest tágabb környezetébe a magasan urbanizált és urbaniált térségek a jellemzők:

— a magasan urbanizált, agglomerációs jellemzőkkel rendelkező, dinamikusan fejlődő térségekben a települések különösen egymásra vannak utalva, és ez szükségessé teszi fejlesztésük nagymértékű összehangolását;

— .a területek műszaki igénybevétele magasfokú. A beépített és a szabad területek aránya sok eset- i bán kedvezőtlen, ehhez az infrastruktúra-rendszerek aránytalanságai is hozzájárulnak. Ugyanakkor az igények növekedése az infrastruktúra túlterhelése révén (közlekedésben, vízellátásban, építési területben stb.) újabb hiányokat feszültségeket okoz;

— e térségekben az egymásrautaltság a továbbiakban is növekedhet. Ezért a települési kapcsolatokat szolgáló műszaki infrastrukturális rendszerek együttműködését a természeti és művi környezet ökológiai tényezőinek figyelembevételével fokozni szükséges. Törekedni kell a természeti elemek (erdők, parkok stb.) fokozott védelmére, a mezőgazdasági kultúrák ésszerű és intenzív fejlesztésére.

— Az urbanizált, központi helyzetű, másodlagos agglomerációs jellemzőkkel rendelkező térségekre is az előzőekhez hasonló tulajdonságok jellemzőek, ha nem is minden tényezőben. E térségekben a műszaki infrastruktúra-rendszerekkel a területek közötti többirányú kapcsolatot szükséges kiépíteni. A területfelhasználás intenzitása még fokozható a beépítettség okozta környezeti károsodás nélkül. A műszaki igénybevétel koordinációja azonban már itt is elsődleges.

[ E térségekben növelni szükséges a települések közötti munkamegosztást az eltérő települési

í adottságok szerint.

Budapest közvetlen vonzáskörzetében valamennyi termelő, szolgáltató, ellátó, üdülési és igazgatási funkció szoros koordinációja a természeti, társadalmi, művi és infrastrukturális erőforrások oszthatatlanságának figyelembevétele elsőrangú népgazdasági érdek.

6 _ ppp^r

««* - *