1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
1 A középfokú oktatás struktúrájának alakulása 1960-84 között / %-ban / Ez nem azonos a Dudapest-i általános iskolában végzettekkel. tanév ______________________1959/60. 1969/70. 1979/80. 1984/85. Gimnázium 37,1 27,6 26,1 25,2 Szakközépiskola 19,2 27,9 38,8 35,1 Szakmunkásképző 43,7 44,5 35,1 39,7 és szakiskola ÖSSZESEN: 100,0 100,0 100,0 100,0 A középfokú oktatási intézmények nemcsak Budapest tovébbtanu- 1 *> lási igényeit elégítik ki. Vannak olyan iskolák, amelyek regionális vagy éppen országos beiskolázási körűek, ezek tanulótöbbletet jelentenek a fővárosban. A nem budapesti lakosú tanulók aránya /27 %/ alacsonyabb mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban saját igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az egglomeráció határain, de nagy számban találhatók itt országos beiskolázású iskolák, melyekből csak itt, vagy 1-2 helyen folyik csak képzés az országban. A kerületek lakóinak iskolázottsági szintjét követi a különböző iskolatípusokba járó tanulók részaránya is. A népességhez viszonyítva a legtöbb középiskolás tanuló az I., II., V. és XII. kerületben van, s ezeknek kétharmada gimnazista. A középiskolások aránya a IV., X. és XXI. kerületben a legalacsonyabb és itt csak 26-31 %-uk jár gimnáziumba, ugyanakkor ezekben a kerületekben az átlagnál magasabb a szakmunkástanulók aránya. Ez a tény arra utal, hogy az iskola egyáltalán nem regulálja, még csak nem is befolyásolja a társadalmi mobilitást, hanem inkább igazodik hozzá, igy konzerválja a társadalmi rétegződés állapotát, fékezi a kiegyenlítődést. Prob- lémőt jelent a középfokú oktatásban az, hogy mindinkább mindhárom intézménvtipus iskolái a város belső területein koncentrálódnak, így egyes peremkerületek jószerivel ellátatlanok /XVI., XVII., XVIII./. ! 31 f í * i fe I *
