1985. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

4

Az ország közúti forgalmának növekedése már az 1960-as években fontos feladatként jelölte meg a suráirányu közúti hálózat Budapest körüli összekötését egy olyan gyorsforgalmu gyűrűvel, amely a főváros belső kerületeit tehermentesiti az átmenő forgalom alól és a gyűjtő-elosztó forgalmi funkciót ellátja.

A körgyűrű első elképzelt változata a Hungária krt. vonaléban vezetett, azonban a nagyvolumenü és költségigényű munka meg- valósitására nem került sor.

Később - az 1970-es években - a forgalmi helyzetet és a fővárosi, valamint az országos úthálózat fejlesztését együttesen értékelve, a gyorsforgalmi gyűrű nyomvonalét a városmagtól távolabb jelölték ki, elősegitve ezzel az átmenő forgalomnak a városból történő részbeni elterelését és a gazdaságos, valamint környezetkiméiő nyomvonalvezetés megvalósitásét.

Budapest közúti elkerülésének szükségessége

Az elmúlt két évtized alatt számos települést, ezen belül - Budapest kivételével - minden megyeszékhelyü várost, de legalább a városközpontot elkerülő útvonal épült ki.

’ Budapestet azonban még nem kerülheti el a forgalom megfelelő

közúti összeköttetés hiányában annak ellenére, hogy a 2 millió lakosú főváros közúti személy- és áruszállitésa nagyságrendekkel haladja meg az ország többi városának hasonló igényét.

A főváros úthálózatához sugárirányból csatlakozó 15 országos főúton - köztük 4 autópályán - jelenleg 25o ooo gépjármű bonyolítja le naponta a szállításokat.

!t

L I

, y

} t