1985. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
42
r » 2 A vizsgálat két maximált á$’as munka tekintetében tárt fel jogszabályellenes áralkalmazási gyakorlatot. A főágazat az anyagok árának emelkedésiéből eredő többletkiadást a megrendelővel szemben az árkülönbözeti mutató és az árkockázati fedezet vegyes és helytelen mértékű alkalmazásával érvényesítette . Ezenkívül 2 esetben a szerződésben rögzítettnél magasabb egységárat állítottak a számlába, ill. egy esetben a földszállítás értékét dijoldalon szerepeltették. Továbbá az egyik számlát átalányárasként bocsátották ki, annak ellenére, hogy a szerződést arra a munkafázisra tételesen kötötték, A szövetkezet a maximált árképzés szabályainak megsértésével, árdrágítás elkövetésével- a Káposztásmegyeri lakótelep durva tereprendezési munkáinál; 4.993.109.- Ft- az Észak-pesti Kenyérgyár munkáinál: 469»575.- Ft Összesen: 5.451.490.- Ft jogtalan árbevételhez jutott. A szövetkezet a vizsgálat megállapításait elfogadta, a fenti összeggel megrendelőit kártalanította. t A Pest-megyei Bíróság a gazdasági birság ügyben Ítéletet hozott, mely kimond ja, hogy az indítvány mind jogalap, mind összegszerűség tekintetében megalapozott, a birsag kiszabását méltányosságból - a szövetkezet nehéz gazdasági helyzetére tekintettel - mellőzi. Az ítélet indoklásául a Megyei Bíróság a szövetkezet gyors vevőkártalanitását és az elmúlt időszakban már kirótt bírságokat hozza fel. Ugyanis a TSZ-szel szemben 1982-ben már szabtak ki gazdasági bírságot, 1983-ban pedig a PM Bevételi Főigazgatósága 9,5 milliós adóhiány miatt sújtotta bírsággal a termelőszövetkezetet. Megjegyezzük, hogy a TSZ gazdálkodási, pénzügyi fegyelme ezeket követően sem javult, melyet ,éppen a Parképítő Ágazatnál feltárt súlyos hibák és az ÉPSZERTAK GT szabálytalan ármunkája miatt indított ujabb gazdasági birság indítványunk jelleme*. ki L------ J ■'I 11 ^ ." ■
