1985. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
355
i r n ll » KÖZLEKEDÉS a fővárosba. /Az eddig agglomerációhoz tartozónak tekintett 44 településben csak az ingázóknak 53 %-a * A budapesti agglomeráció az ország legnagyobb közle- v . ~x.-i ____ i * o c>*7 lakik./ Kedvezőtlen, hogy a legnagyobb ingavándorforkedési csomópont-rendszere. Annak ellenére, hogy a , . , . , galom eppen a távolsági es nemzetközi forgalommal > főváros fekvése az államterületen belül észak-déli , . , ^ i * jl * , . leginkább terhelt ut-es vasútvonalak mentén alakult irányban erősen excentrikus, Budapesten fut össze a KI. két autópálya, hét első-, három másodrendű főút és tiz alsórendü ut; a vasúti hálózat nyolc törzsvonala, Uthálézaj:^ közuti_közlekedés_ három fő- és mellékvonala. Az looo lakosra jutó személygépkocsik száma Budapesti A Duna-hidak eloszlása a fővároson belül és a távo- ^Gn az ^ ‘ 0 Gvd 4°“r°l 16o-ra növekedett, évi átlagos labbi környéken egyaránt aránytalan. Budapest hat futasteljesitmenyuk 13.5oo km-ről 11.5oo km-re csökközuti Duna-hidja a 27 km hosszú fővárosi Duna-szakasz kent* A budapesti közúti hálózat leginkább terhelt mindössze 7 kxn-es középső szakaszán épült, déli irány- szakaszai a Dunahidak. A legforgalmasabb hidakon naban 14 km hosszú beépitett partszakaszok között hiány- ponta kb. 75 ezer, a csúcsórában mintegy 6 ezer egyzik az állandó összeköttetés. A Budapest fölötti 56 ségjármü halad át. te km hosszú, mindkét oldalon belföldi Duna-szakaszon A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kialakultak, sincs hid, dél fölé a legközelebbi /korszerütlon, de az ezek tehermentesítésére hivatott körutak hálóra keskeny, a vasúttal közös/ Duna-hid 85 km távolságban, zata a Nagykörúton kivül a balparti városrészben is nagyjából az ország közepén, Dunaföldváron található. csonka. Az úthálózat vízszintes vonalvezetése a korNem véletlen, hogy a fővárosba belépő összes tranzit- szerü jármüközlekedós szempontjából is igen jónak §| forgalom ilymódon kényszerűen belső városi hidjainkat mondható, magassági vonalvezetés szempontjából azonterheli. ban igen változatos. Kevésbé kedvezőek a főúthálózat ra E közlekedésföldrajzi helyzetből ered az agglomerá- szélességi, keresztmetszeti viszonyai; sok helyütt a ció sugárirányú vonalakat illetően kedvező ut- és va- főútvonalak szélessége egy korszerű gyűjtő, vagy kisuthálózat-sürüsége, de ugyanakkor ebből a oentrali- szolgáló utca méretének, keresztmetszeti elrendezósézált hálózatból számos nehézség is származik. Magyar- nek sem -(elei meg. A 3799 km hosszú íóvárosi úthálózat ország legnagyobb terhelésű főútvonalait a főváros 76 "5“a kiépített, de a burkolatok közel fele korszekömyékón túlnyomórészt igen rossz vonalvezetésű, ked- rütlen, vagy elöregedett. Az útburkolatok átlagos vezőtlen átkelési szakaszok sorozatából álló alséren- szélessége 7,1 m. A burkolatlan utak hossza 912 km. dü úthálózat köti össze /ezek biztosítják a környéki A főúthálózatot alkotó utak hossza 518 km, átlagos települések egymás közötti kapcsolatait is/; a vasúti szélessége 13.3 ni. A közúti főhálózat Útburkolatainak hálózatnak - az egyetlen, kedvezőtlen hossz-szelvónyü kb* Bo me6ielelő állapotú és teherbírású. A főutVác-aszódi kapcsolatot kivéve - egyáltalán nincsenek hálózaton 165 közúti csomópont van; ebből 27 különharántirányu elkerülő szakaszai Budapest környékén. szintű. A főváros területén 31 helyen szintbeni va?0Í A főváros egyébként az ország legnagyobb kiterjedésű suti keresztezések akadályozzák a közúti főhálózat és és utasforgalmu ingavándorforgalmi gócpontja is; a az uif0iszini tömegközlekedés forgalmát. napi 2o5 ezer ingázó 86 %-a 149 településből érkezik A közelmúlt másfél évtized során felújították az ösz2 ?>ST 1 ft
