1984. november 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

37

- 1

»

A magasabb létszámú évfolyamok elérték a középiskolát. A gimnáziumban 1983-ban 4ooo tanulóval és 77 tanulócsoporttal többet helyeztünk el, mint 1979-ben.

Budapesten a gimnáziumok iránt nőtt az érdeklődés - eltérően az országos helyzettől - egyre nagyobb gond ennek az igénynek a kielégítése. A gimnáziumok az osztályszámok és az osztályba járó tanulók létszámának emelése miatt tu1zsufo11akká váltak, több iskolában 4o feletti létszámú osztályok indultak.

A gimnáziumba történő jelentkezésnek kétféle indítéka van:

1. az értelmiségi pálya iránti érdeklődés,

2. még nem tisztázott elképzelés, a pályaválasztás elhalasztása.

Az első típusba általában tehetséges, jó képességű, jó tanulók, a második típusba általában gyengébb képességű közepes eredményű tanulók tartoznak. Ez a továbbtanulásban meglévő heterogenitás és a korlátozott számú férőhely miatt sokszor vetődött fel, hogy a

gimnázium csak a jobb képességű tanulókat vegye fel.

Egyes gimnáziumi igazgatók és gimnáziumi felügyelők véleményével ellentétesen főosztályunknak az a véleménye, hogy nem tehetjük a gimnáziumokat elit iskolává. Olyan szelekció jönne létre, hogy I a legjobbak gimnáziumban, a gyengébbek szakközépiskolában tanulnának tovább. Jelenleg semmiféle jogszabály nincs erre, mert az általános iskola nyolcadikos bizonyítványa minőségtől függetlenül középiskolai továbbtanulásra jogosít. A felvetés azért is veszélyes, mert a gimnáziumok tanulóinak 2/3 része leány, s a felsőfokon to- L vábbtanulók 6o-7o %-a a gimnáziumokból kerül ki, igy az értelmiségi

pálya elnőiesedése tovább fokozódna.

A beiskolázás másik gondja a gimnáziumok területi aránytalansága.

Ezért hoztuk létre a. gimnáziumi körzeteket, s erről 1978-ban úgy döntött a VB, hogy továbbra is fenntartja ezt a rendszert.

! ,-q

I i J ' |

i L--------------------------------------------------