1984. november 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
^ t » A körzetesítés általában megfelelt a célkitűzéseknek, azonban néhány iskola úgy érzi, hogy a körzethez tartozó nagymultu gimnázium vonzása megnehezíti saját beiskolázását. Másrészt a szülök egy része a körzetesítés ellen van, mert egy konkrét iskolához ragaszkodnak. Az elmúlt időszakban módosítottuk a gimnáziumi körzeteket, speciális osztályokat a külső kerületekbe telepítettünk, segítettük a helyi fakultatív tantárgyak beindítását. Erőfeszítéseink azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. A Művelődésügyi Főosztály törekvése az, hogy lehetőleg az igényeknek megfelelően kell fejleszteni a gimnáziumokat, s ez a távlati fejlesztési koncepciónkban tükröződik. A fejlesztés ellenére szükségesnek tartjuk a körzetesítést - ésszerű módosításokkal - továbbra is fenntartani. II.A gimnáziumok tartalmi változásai A gimnázium nevelési és oktatási terve egyértelműen meghatározza, hogy a gimnáziumoknak két képzési funkciót kell teljesítenie. Egyrészt fel kell készítenie a tanulók nagy részét az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, másrészt olyan ismeretekkel és képességekkel kell kibocsátania az iskolából, hogy alkalmasak legyenek közvetlen munkábaállásra. Az uj dokumentumok mindkét képzési funkció erősítését tűzték ki célul, de eddig ez még nem valósult meg. > A gimnázium első két osztálya lényegében egységessé vált. A kivételt a speciális osztályok jelentik, ami Budapesten /0,5 természettudományi, 0,5 fizika, 4 matematika, 21 nyelvi, 2 énekzene, 5 testnevelés, 3 sportosztály évfolyamonként/ az osztályok 2o %-a. A III-IV. évfolyamon a tanulók /kivétel a speciális osztályba járók/ kötelezően fakultatív tantárgyakat választanak az iskola által kínált lehetőségekből. Ezen keretek között végzi a tehetséggondozást a gimnázium, melynek szinterei a tanítási óra, a fakultatív órák, a tanórán ii — .- 3 -
