1984. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
66
r * i n. MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉG A munkaügyi szakigazgatást érintő feladat- és hatásköröket központi és tanácsi jogszabályok. rendelkezések, továbbá az ezeket összefoglaló 103/1982. (MiiK. 8.) ÁBMH sz. elnöki utasítás rögzíti. A szervezet alapvető kötelessége az állami munkaügyi célkitűzések végrehajtásában való közreműködés. Ezt elsősorban a terület munkaerőhelyzetének feltárásával, befolyásolásával, az egyes központi jogszabályokban adott hatósági jogkörök megfelelő gyakorlásával; a munkaügyi és bérgazdálkodási feladatoknak a tanácsi gazdaságra érvényes összefogásával kell érvényesíteni. A főosztály feladat- és hatásköre további - a megyei tanácsok hasonló szervezeteinek tevékenységi körén túlmenő tennivalókra is kiterjed. Ez azzal a fővárosi sajátossággal függ össze, hogy kerületi munkaügyi apparátus hiányában - az egyes jogkörök gyakorlása centralizáltan (hatósági jogkör esetében elsőfokon) jelenik meg. Az országos gyakorlattól általában eltérő funkciót tölt be a Fővárosi Pályaválasztási Intézet is, amely rendezett együttműködési formában, de az 1982. évi felügyeleti átrendezést követően változatlanul munkaügyi szakmai irányítás mellett gyakorol néhány olyan funkciót, amelyet az ÁBMH elnökének utasítása egyébként a munkaügyi szakigazgatási szervek hatáskörébe utal (pl. pedagógusok munkaközvetítése, diákok szervezett szünidei foglalkoztatása, a tanulók szorgalmi időszak alatti munkájának szervezése, ellenőrzése stb.). 1. Területi munkaügyi tevékenység Az 1980. évi beszámolást követő időszakban - a gazdaságpolitikai célokkal is összhangban - a legfontosabb teendő a foglalkoztatáspolitikára is ható apparátusi munkamódszerek felülvizsgálata, a változó és növekvő követelményekre való időbeni és tervszerű felkészülés volt. A kezdeti szakaszban a munkaerő-közvetítés gyakorlatának korszerűsítése volt a cél, amelyet megalapozott a munkaközvetítés rendszerének új központi szabályozása, a korábbi adminisztratív kötöttségek oldása, s ennek nyomán a szolgáltatási jelleg erősítésének követelménye. Első lépésként az ügyfelekkel való differenciált foglalkozás kialakítására került sor. Az országban elsőként — társadalmi munkatársak bevonásával - létrehoztuk a nyugdíjasok .munkába állításával foglalkozó részleget, majd a felsőfokú végzettségűekkel való külön foglalkozás lehetőségét teremtettük meg. A korábbi gyakorlattól eltérően ezeket a szolgáltatásokat a munkaviszonyban állók is igénybe vehetik, ezért bővítettük az ügyfélfogadás időtartamát. A Végrehajtó Bizottság döntésére 1983. január 1-től megalapított Fővárosi Munkavállalási Tanácsadóban bevezettük a pszichológiai és a munkavállalással kapcsolatos munkajogi tanácsadást is. A további korszerűsítés a munkaerő-közvetítésben a számítógép alkalmazása, amely- a FÖINFORM bevonásával - kísérleti jelleggel és egyelőre a szellemi foglalkozásokra kiterjedően 1983. december 1. óta működik. Az újjászervezett Foglalkoztatáspolitikai Osztály feladatköre bővült és személyi összetétele változott. A korábban a munkaerő-gazdálkodási hivatalok szervezeti keretei között végzett munkaügyi ellenőrzési funkció az új osztály feladatkörébe került. Ezen kívül különböző központi jogszabályok 1983-tól több új jogkört adtak a tanácsok munkaügyi szervezeteinek, amelyeket fi ! I ■ ■ m ~s ' ' ' 4
