1984. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
I- 7 A juttatás bevezetése előnyösen hatott a munkafegyelem javulására is, 1983, első tiz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, az egy főre jutó igazolatlan mulasztás 29 %-kal, a betegség miatt kieső munkanapok száma pedig 1,7 %-kal csökkent, E két tényező a fizikai állománycsoportban növelte a tényleges munkaidőalapot. Lehetővé téve ezáltal mintegy 12,000 túlóra megtakarítását, A tapasztalatok szerint a juttatás az egyébként év közben nyugdíjba vonuló dolgozókat is további munkavégzésre ösztönzi, A sütőipari juttatás pozitiv hatása ellenére a vállalatnál jelenleg is létszám- hiány van, de ennek aránya kisebb az előző éveknél. A létszámfeszültség mérséklődésében közrejátszott a juttatáson túlmenően az igény oldal miatti termelési volumencsökkenés ás a belépő uj beruházások élőmunkát kiváltó hatása. 1982, és 1983, decembere között a teljes munkaidős fizikai létszám 147 fővel csökkent (3. sz. melléklet). Problémát jelentett a juttatásra jogosult körben, elsősorban az újonnan felvett dolgozóknál, hogy csak 6 hónap várományl idő után kerülhet sor szerződésre, és igy a belépést követő másfél év elteltével történhet meg az első összeg felvétele, ezt a jogosultak ösztönzés szempontjából hosszú Időnek tartották, A kilépések jelentős része ezekből az uj felvételesekből került ki, f akik az intenzív munkatempó és kedvezőtlen műszakbeosztás miatt nem értékelték a kilátásba helyezett sütőipari juttatást. A juttatásra nem jogosító munkakörökben dolgozóknál az anyagi elismerés elmaradása feszültséget okozott, kilépési arányuk magas volt. Érzékenyen érintette a vállalati termelő létszám alakulását a magánszektor elszívó hatása is, amely érdekeltség oldalról vonzóbb lehetőséget ad a sütőipari juttatás ellenére, igy 1983-ban mintegy 25 fő szakmunkás lépett ki a vállalattól és lett kisiparos, vagy annak alkalmazottja. i 1/1 I . I------ I r - —s •****““*— '
