1984. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

214

1^'^' ^

f .6.

%

Budapesten a potenciális vízbázist a Duna, főként a parti szűrésű viz képezi. A termelt viz kb. 9o %-át északon a Szentendrei szigeti termelőtelepek, a balparti termelőegységek és a nagyfelszini vizmti, valamint délen a Csepel I-II vizmü biztosítják. A további lo %-ot a fővárosban található termelőhelyekről nyerik ki.

A Duna kémiai vízminősége Budapest teljes hosszában és a keresztszelvényben II. osztályú /kissé szennyezett/, bakteriológiai vízminősége pedig III. osztályú /szennyezett/. A Duna fővárosi szakaszának vízminőségét gyakorlatilag az érkező viz határozza meg. A Ráckevei /Soroksári/ Duna vize kémiai szempontból II. osztályú, bakteriológiai szempontból pedig III-IV. osztályú. A kisvízfolyások /mint például a Szilas-,

Rákos-, Gyáli-, Hosszúrét!-, Aranyhegyi patak/ Pest megye területéről "kissé szennyezetf’-en, illetve "szennyezettben érkeznek a főváros határához. Budapesten "szennyezett"-é, helyenként "erősen szennyezett"-é válnak.

A fürdők vízellátására szolgáló termálkutak vize a célnak minőségileg megfelelő, e kutaknál a hőfok és a vízmennyiség csökkenése okoz problémát.

Budapest szenny- és csapadékvizeinek befogadója a Duna, A fővárosban keletkező kommunális- és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége közel l,o millió n’. A közcsatornán elvezetett szennyvizek csupán 6 %-a nyer biológiai tisztítást,

► 80 %-a mechanikai tisztítás után, és 14 %-a minden tisztítás

nélkül jut a folyókba.

í

A jóváhagyott fejlesztési koncepoió alapján jelenleg épül az észak-budapesti szennyviztisztitó I. ütemének 14o ezer rf/nap kapacitású biológiai tisztitó egysége.

1

■/flggp'l

Í tó SÍ®

|L-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------,