1984. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

215

r i- 7 ­I A tervezett biológiai szennyvíztisztítás hatékony és üzem­biztos működésének alapfeltétele az ipari üzemek szennyvi­zeinek elótisztitása. A közcsatornára káros, illetőleg veszélyes szennyvizet kibocsátó kb. 1.5oo ipari vállalat közül 424 rendelkezik előtisztító berendezéssel, amelyek részben /216 db/ 197o előtt épültek,és hatásfokuk nem kie­légítő. Az ipari szennyvizek előtisztításának növelésére az 197o-ea évektől bevezetett csatorna- és szennyvízbírság nem bizonyult minden esetben hatékony eszköznek. A hálózattisztitásból jelenleg évente kb. 7o.ooo nf csatorna­iszap, homokfogó üledék és rácsszemét keletkezik. A csator­naiszapot a Csepel-szigeti lerakóban földelik el. Ez a le­rakóhely gyakorlatilag betelt. Súlyosbítja a helyzetet a tisztítótelepi szerves iszap fokozatosan növekvő mennyisége. Az ipari szennyvíztisztítók iszapjának ártalmatlanítása megoldásra váró feladat, amely fontos fővárosi érdek. 2._A__levegő A főváros levegőtisztaság-védelme kiemelkedő fontosságú, mert itt üzemel az országban lévő összes helyhezkötött lég- szennyező forrás közel 4o %-a, a gépkocsi állomány mintegy * 3o %-a, továbbá számottevő a tranzit- és Idegenforgalom is. >» A főváros légterének szennyezettségét a Budapest Fővárosi KÖJÁL részben telepitett, részben egyes területek Időszaki S mérésével ellenőrzi, A regionális lmmlsszlé vizsgáló /un. RIV/ hálózat keretében 24 ponton mérik a levegő kéndioxid, I nitrogéndioxld és korom tartalmát. Az ülepedő por mennyisé­gét 43 helyen vizsgálják. Budapest 8 pontján pedig folyama­tos és automatikus mérőműszerekkel ellenőrzik a levegő kén­dioxid, nitrogéndioxld, por és szénmonoxid tartalmát. I l 11 i ti

Next

/
Thumbnails
Contents