1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

73

£ - 45 ­► Ebben az időszakban a csökkenő tanulószám miatt 2o kerületben összesen lo33 tanterem felszabadítható, * és a hiányzó kiegészítő helyiségek kialakítására fordítható. 1995-ben igy 62oo tanterem áll az általános iskolai oktatás szolgálatában, az egy főre jutó iskolai alapterület átlagosan 6,1 nf lesz, a legkevesebb /5,1 nf/ a XIL kerületben, a legtöbb /7,3 nf/ a IX. ke­rületben. 1991-95 között az 196o-69 között épült iskolák felujitása válik aktuálissá, ez 61,8 ezer nf alapterületű épületet érint majd. 1996-2ooo között az általános iskolások száma várhatóan tovább csökken, igy a tanteremszámot nem szük­séges tovább emelni. Erre az időszakra 29 uj tanterem felépítését irányoztuk elő, az kerületekben, részben az uj lakónegyedekhez kapcsolódóan.Bár ezek a változások a tanteremszám te­kintetében nem hoznak fejlődést, 1991-2ooo között az iskolahálózati rehabilitáció keretében óriási épitési tevékenységre lesz szükség. A megelőző tervidőszakok tanteremcentrikus fejlesztése és a koráb­bi építésű, a korszerű oktatás követelményeinek kevésbé megfelelő iskolák szükséges bővítése következ­tében az előirt kiegészítő ós mellékhelyiségek létrehozása csak nagyon kis mértékben történhetett meg, igy ezek megépítése a VIII. ós IX. ötéves terv időszakára húzódik át. Ennek következtében 1996-2ooo között, bár az általános iskolai hálózatot csak 29 uj tanteremmel bővítjük, 114,6 ezer nf alapterületű általános iskolai létesítmény felépítése szükséges a tanteremszám változása nélkül ahhoz, hogy 2ooo-ben az egy tanulóra jutó iskolaterület a távlatban is megfelelőnek tartott 8 nf—t elérje. Ekkor Budapesten 6182 tanteremre lesz szükség. A napközis tanulók arányának növekedése egyre inkább szükségessé teszi, hogy az iskola az oktatáson ki­vül a jelenleginél magasabb szinten szervezze a gyerekek szórakozását, sportolási lehetőségeit ós a kö­tött foglalkozásokon kivüli egyéb tevékenységét. Ezt jelenleg a szűkös helyviszonyok alig teszik lehe­tővé. Az érvényben lévő tervezési előírások AlSZ-o4.2ol/l-81/ a tantermek negyedrészében szabják meg a napközis termek számát, ezzel szemben Budapesten a napközis tanulók aránya 1982-ben mintegy 5o % volt, ez az arány 1985-ben várhatóan 6o % körül alakul majd. A napközikben a zsúfoltság tehát az iskolainál nagyobb lesz. Ezen a tantermi helyiségek megfelelő, flexibilis bútorzatával lehet enyhíteni, igy a dél- előtt tanításra használt tantermek délután napközis helyiségként üzemelhetnek. i ■ Távlatban teljessé kell tenni az általános iskolások étkeztetését. Minél előbb szükséges, hogy legalább az iskolai ebédeltetés a nem napközis gyermekek számára is biztosítható legyen. Ehhez az iskolákban legalább melegítőkonyhára és étkezőhelyiségre van szükség - utóbbi esetleg a többcélú közösségi tér része is lehet. A melegítőkonyhák mellett természetesen a főzőkonyhai kapacitást is a szükséges mértékben bő­víteni kell. Az étkeztetés a meglévő létesítményeknél helyhiány esetén megfelelő berendezések és bútor­zat mellett a törzstanteremben is történhet. Gazdaságos megoldást eredményezhet, főként az uj lakónegye­dekben, ha az iskolások ebédeltetése nem az iskolaépületben, hanem a közelében lévő vendéglőkben a mai­" i 7® •'TP-r-l—l |IBB w --OT -w- — —------------------- ír II 11 '" ............. --' LJ ' 111 ' g 111 1 'I i T n

Next

/
Thumbnails
Contents