1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
,r r n- 22 ff f 3. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I I |f I 3.1. A KONCEPCIÓ KIINDULÓ ALAPJAI: FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 3.1.1. Budapest hosszutávu fejlesztésének társadalmi-gazdasági keretei éa lehetőségei, kapcsolata a közoktatás fejlesztésével x/ Budapest hosszutávu fejlesztésénél a megoldásra váró legfontosabb feladatok körvonalazásánál kettős célkitűzésből lehet kiindulni: a termelésfejlesztés ós az ellátásfejlesztós feladataiból. Ezek az alábbiak: i- Az iparpolitikában az intenziv-szelektiv fejlesztést kell előtérbe helyezni. | - A növekvő arányú tercier szektor munkaerő-szükségletét az iparból fölszabaduló munkaerő terhére kell i megoldani.- A gazdasági-társadalmi fejlődés optimális feltételeit biztosítani kell a munkaerő-ellátás zavartalanságával, a szakképzés fejlesztésével, a szociális ós műszaki infrastruktúra arányos bővítésével és biztonságos működtetésével.- Az előzőekkel szoros kapcsolatban a lakosság ellátását, térben ós időben változó iskolázási igényeit egyre magasabb színvonalon szükséges kielégíteni. A hosszutávu tervidőszakban tartósan számolni kell azzal, hogy:- a hosszutávu demográfiai prognózisok értelmében a főváros népessége kb.100- 15o ezer fővel csökkenni fog. • • ;- a fővárosi beruházási lehetőségek számottevő növekedése nem várható. Ezért szükséges olyan fejlesztési sulypontkópzés, amely a budapesti lakosság ellátási igényeihez, és a gazdaság fejlesztésének céljaihoz igazodóan az adott középtávú időszakokban a legfontosabb feladatok megoldását biztosítja;- a főváros épület-vagyonának megőrzése egyre fokozódó jelentőségű. Az elmúlt évtizedekben elmaradt felújítások és korszerűsítések végrehajtása, egyre szélesebb körű kibontakoztatása elengedhetetlen feladat. i A legfontosabb munkaerő-szerkezet átalakulási távlati tendenciák abban foglalhatók össze, hogy a nem fizikai állomány aránya tovább nő, mig a fizikaiak ezt kiegyensúlyozó mérséklődése a segédmunkások lét- HHI í számának jelentős csökkenéséből következik. A szakmunkások aránynövekedése várható, amit nem a tevékenység létszámigényének emelkedése, hanem a korszerű technikai eljárások elterjedéséhez szükséges kvalifi- ff kációs többlet okoz. Az időszakban módosul a szakmunkásállomány szerkezete is: egyaránt csökken a nehézés a könnyűipari foglalkozásúak létszáma és aránya, várhatóan stagnál a gépipari foglalkozásúak száma, x/ Forrás: az Országos Tervhivatal adatai alapján a művelődésügyi Főosztály számára készített ü zakőrt ői t anulmány ■
