1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
l I I i \ . 23 _ ugyanakkor például nőni fog az élelmiszeripar, a kézműipari, a közlekedési és a szolgáltatási foglalkozások súlya. ff A főváros munkaerő ágazati összetételében a legjelentősebb változásnak tekinthető, hogy mig 198o-ban az ipar súlya dominált /34,8 %/ addig az átstrukturálódás eredményeként 2ooo körül a nem termelő ágazatban foglalkoztatottak aránya veszi át ezt a vezető szerepet. Jelentős előrelépést kell tenni a következő évtizedekben a fizikai állományon belül a szakképzett arány növelésére. Ez egyenesen következik abból a folyamatból, amelynek az alapja az az általános törekvés, hogy az egyszerű, szakképzettséget nem i- gónylő munkát kiváltsák, s amit a fejlesztési elgondolások a fővárosi gépiparra és a könnyűipari rekonstrukcióra konkrétan is kimondanak. A munkahelyek átstrukturálódási folyamatát a fővárosi középfokú iskolázás fejlesztési elgondolásának kialakításához indokolt megismerni. Ennek következményeit foglaljuk a következőkben össze:- Az 198o. évi szakmunkásállomány közel fele esik ki a következő húsz esztendőben /durva becslést alkalmazva/, igy az ezredfordulóra kb. 130 ezer szakmunkással számolhatunk a mai állományból. Hogy a szükséges munkákat el lehessen látni, úgy további 13© ezer szakmunkás kiképzésére lesz szükség 198o- 2ooo között, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan mintegy 6 és fél ezer szakmunkás elhelyezésére lesz igény a fővárosban. A beiskolázásoknál, az ezt megalapozó oktatási kapacitásfejlesztéseknél nagyobb figyelmet kell forditani a szakmánként differenciált fejlesztésekre a strukturális feszültségek mérséklése érdekében.- Az ágazati struktúra változások hatására a nem fizikai állomány további aránynövekedésével kell számolni. Ha az ezredfordulóra 5o % körüli értéket veszünk figyelembe, akkor várhatóan az összes foglalkoztatottból mintegy 58o-59o ezer fő lesz a nem fizikai állomány. A nem fizikai állomány pótlása, bővítése főként az érettségizettekből oldható meg. A mintegy 5oo ezer fős állomány-szükséglet kielégitésére évente 12-13 ezer főnek kell sikeres érettségi vizsgát tennie ahhoz, hogy a két évtized alatt kieső állományt pótolja.- A gazdasági-társadalmi fejlődés optimális feltételeihez tartozik, hogy a folyamatosan csökkenő munkaerőbázis mellett az újonnan belépő munkaerő szakmai összetétele, szakképzettsége szorosan és egyre magasabb színvonalon igazodjék a szélesen értelmezett gazdasági szükségletekhez. A főváros fejlesztésénél már a VI. ötéves tervben kiemelt fontossága van a lakásépítésnek, valamint az oktatási ós egészségügyi alapellátásnak. A közoktatáson belül az általános iskolák épitése kiemelt feladat, melynek eredményeképpen a demográfiai hullám okozta többletlétszám elhelyezhetővé válik. Prognosztizálható, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a közoktatáson belül a prioritás áttolódik a középfokú oktatás fejlesztésére, amelynek előkészítését már a VT. ötéves tervidőszakban meg kell kezdeni. Az 199© utáni időszakban a fővárosi demográfiai helyzet alakulásától függően a lakossági infra I n '
