1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
104
i r---------------------------------T ti- 75 ' A központi elhelyezkedésűnek számitó Moszkva téri es Móricz Zsigmond körtéri városrészközpont körzetében sok gimnázium és szakközépiskola található. Szinte teljesen hiányzik viszont a szakmunkásképzés, amit a nagyobb ipari létesítmények csekély száma indokol. Távlatban elsősorban a gimnáziumi és szakközépiskolai hálózat bővítése látszik indokoltnak, nig a szakmunkásképzés fejlesztése leginkább egyes meglévő intézmények integrált középiskolává alakításával megoldható. A létrejövő újpesti, kőbányai és csepeli városrészközpontokhoz tartozó területek jellegét leginkább az ott működő jelentős ipari létesítmények határozzák meg. Ezekben a térségekben elsősorban a szakképesítést nyújtó középiskolák fejlesztése, illetve létrehozása kívánatos, célszerűen a fent emlitett integrált középiskolák létrehozásával, a szakképzés gyakorlati részének megvalósításában jelentős szerepet játszhatnak a közeli vállalatok, üzemek is. Uj gimnáziumok megteremtésére főleg a külső kerületekben van igény, de ezeket is célszerű integrált középiskolák keretében megvalósítani. A meglévő "hagyományos" gimnáziumokban a fakultatív oktatás jelenthet nyitást a szakképzés felé. Az óbudai, Örs vezér téri, kispesti és pesterzsébeti városrészközpontok a tömeges lakásépítések során jöttek létre, illetve újultak meg. Az új lakótelepekhez alig épületek középiskolák, ezért itt feltétlenül szükséges uj iskolák épitése. A lakosság érdeklődése inkább a szakközépiskolák felé fordul, igy legnagyobb számban ezeket kell létrehozni. Az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, illetve a demográfiai változások követése itt ie elsősorban integrál® középiskolák ::ie-•teremtését igényli, eveken belül a képzési formák arányai időről időre változtathatók. Az uj intézmények tervezésénél feltétlenül szükséges, hogy az iskolák megfeleljenek a korszerű szakoktatás követelményeinek, rendelkezzenek a megkívánt kiegészítő helyiségekkel. A legfontosabb hosszútávú munkaerőellátási feladatok összefoglalása A budapesti közoktatás munkaerő-ellátottságának lényeges, az oktatás minőségét jelentősen javitó fejlesztése az egyes intézménytípusokban csak a demográfiai hullámhegy levonulása után /a VIII-IX. ötéves terv időszakára/ prognosztizálható. Az egyes intézményfajtákban eltérő időpontban jelentkező demográfiai csúcs, vagy annak felfutó ága mentén a fejlesztésekben csak szintentartásra lehet törekedni. Ahhoz, hogy egy-egy tervidőszakban a pedagógusellátottságot változatlan nivon tarthassuk, folyamatosan - de a gyermeklétszám változásától erősen meghatározottan - az állomány több mint 10%-át szükséges pótolni. Ha szakmai képzettségüket, az ellátottsági mutatókat emelni is kívánjuk, értelemszerűen ez a százalék- arány jelentősen megnövekszik. A VI. ötéves tervidőszakban a tanítói képesítésű tanerőállomány, valamint a szakmunkásképző iskolák utánpótlásának biztosítására, majd a tervidőszak utolsó éveitől a VII. ötéves tervidőszakban az általános iskolai szaktanárállomány képzésére és fokozott munkába állítására kell a hangsúlyt fordítani. A VII. ötéves tervidőszak a közoktatási hálózat munkaerőellátásának biztosítása szempontjából rendkivül nagy nehézségekkel, feszültségekkel terhes lesz, hiszen az általános iskolákban, valamint a középfokú oktatásban egyidejűség,bizonyos átfedés lesz a nagyarányú létszámbővítések irányában. A középfokú oktatás mindhárom eleme - ugyan eltérő okok miatt - de igen jelentős létszámbővítéseket fog szűkI
