1982. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
154
T i I t- 10 I Az 1981/1978-as időszakban a bruttó termelési érték 15,5 %-os növekedése, a hozzáadott érték közel azonos színvonala, és emellett a nettó termelés 2,4 %-os csökkenése egyértelműen azt mutatja, hogy a termelési folyamatok költségigényessége (átvett anyag- és anyagjellegű költségek) az utolsó években jelentősen növekedtek. A költségnemenként elvégzett költséganalizis eredménye szerint a vállalat költségei 31 címen jelentkeznek, de a költségek 85 %-át már csak 13 tétel adja, aminek részletes elemzését elvégeztük. A vállalat jelentős költségnövelő tényezője a munkaerőhiány. Az ennek ellensúlyozására tett vállalati intézkedések ellátási szempontból szükségesek voltak (pl. a munkaerő 50-60 km távolságból történő szállítása). A munkásszállítás költsége évente mintegy 10 MFt, amely az uj szabályokat figyelembe véve tovább növekszik. A munkaerőhelyzet várhatóan hosszú távon szükségessé teszi a dolgozók vállalati autóbusszal történő utaztatását. Ezért feltétlenül foglalkozni kell a járatok felülvizsgálatával, a férohelykihasználás javításával. A fiókhálózat fenntartásával kapcsolatos bérköltség önmagában a hatodik legnagyobb költségtényező, de a bérleti dij, a közvetett anyag-és energiaköltség, továbbá az állóeszközfenntartás között is jelentős tétel a fiókhálózat költsége. Az üzletekre vonatkozó részletes árbevételi és költ- f ségadatok azt mutatják, hogy a vállalat nagy számú, gazdaságtalanul működő fiókot tart fenn. A magas költségű és alacsony termelékenységű fiókok megszüntetése abszolút költségmegtakarítást jelentene még akkor is, ha a bérköltséget nem tekintjük annak, feltéve, hogy az igy felszabaduló létszám átcsoportosításával magasabb színvonalon biztosítják a megmaradó fiókok üzemeltetését, vagy a termelőtevékenység munkaerő hiányát enyhítik. A létszámra mindenképp szüksége van a vállalatnak. A gazdasági érdek mellett megvizsgáltuk az ellátási színvonal követelményeit is. Ennek érdekében munkatérképen elemeztük a Patyolat Vállalat és a Ruhatisztító Szövetkezet fiókhálózatának elhelyezkedését, a lehetőséghez képest figyelembe véve a lakássürüséget és a közlekedési _ n_ fi J y
