1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
421
tés alatt álló beruházások értéke. Ezek a nagyságrendek Budapest egyetlen már beruházó szervezeténél sem fordulnak elő. Az átlagos lakásköltségeket - nagy erőfeszítésekkel -a tervben figyelembe vett területi átlagköltségek közelében tartottunk. 1981-ben az "átlagos lakaskdltseg; 2,5 %-kal alacsonyabb volt a tervezettnél - ez utóbbinál már szerepet játszott a FŐBER fővárosi érdekeltsége, a felügyeleti munka hatasa. Az 198o-81 évi tanterempótlásokat nagyobb részt fővállalkozói rendszerben valósítottuk meg. Bár főosztályunkra ez a konstrukció nagy munkatöbbletet háritott, /lebonyolító nélküli közvetlen szerződéses és ellenőrzési kapcsolatok/, az elért eredmények igazolták e lépéseket. Az 1981-ben életbelépett ágazati tervezés rendszere szigorúbb és ágazatonként is kö t ö 1t eb'b "gazdái kod ast" köve telt meg. A gazdálkodás feltételei is nehezültek, sokoldalú függőségi és bürokratikus helyzet alakult ki. A fejlesztési pénzeszközök éves felhasználását 197^ és 198o-ban túlteljesítettük /lo7 % és lo2 %/, 1981-ben a penzű^yi~"terv 96 %-ra teljesült. 1982-ben a pénzügyi terv teljesitésével számolunk. Kezdeményeztük és eredményesen végrehajtottuk a távhőellá- tásnál korábban használt tőkés import szerelvények hazai gyártásának megszervezését, jelentős részük kiváltását. A vállalatokkal kötött szocialista együttműködési megállapodás alapján beindított hazai gyártással 1981-ben 25 millió Ft tőkés devizát takarított meg a Főváros. Állami nagyberuházásainkatj egyéb /nem lakás célú/ beruházásainkat költségkereten belül zártuk le. A Budapest Sportcsarnok, a Jáhn Ferenc Kórház, a Korányi Kórház rekonstrukciója, az őrs vezér téri bevásárolóközpont? a Kongresz- szusi óvoda-bölcsöde /XVII., Sima-Borsó u./, a Zöldpalya u. , ipari park határidőre és költségkereten belül valósult meg. A következő időszakban a gazdasági érdekek fokozott polarizálódásához kell igazitanunk beruházási stratégiánkat. Az épitőipar uj, a népgazdaság általános fejlődéséhez^közeledő tendenciái a vállalkozás, a verseny? az áralku arányába hatnak, a normativ árrendszeren alapuló közvetlen állami szabályozás fokozatos megszűnése következményeként.Ez a helyzet a Főváros, mint megbizó részéről is uj stratégia? módositott magatartásformák kialakítását igényli. A gazdálkodásban a tulajdonosi szemlélet fokozott érvényesitése, a fővárosi érdekek erőteljesebb képviselete,a vállalatokkal való közvetlen gazdasági kapcsolatok erősítése azok a követelmények, amelyeknek a jövőc 1 tf i L-— 1- 9 tó
