1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
420
.............................. 1 1 1 ■ " 11» 1 1 1 I I f- 8 Az átlagos lakásnap^yság kérdése a célcsoportos szektorban gazdaságpolitikai döntésén alapul, mely a mindenkori gazdasági helyzet vetülete. E kötöttségen belül a lakásösszetétel fokozott differenciálásával módunk van a családnagyságokhoz, a fejlődő társadalmi igényekhez közelíteni.. Az épitőipar termékváltásának előkészítésében a fővárosi igények képviseletében vettünk részt. Az uj lakástipusok a lakásnagyságok ill. a lakások szobaszám-összetétele tekintetében jelentősen rugalmasabbak a korábbiaknál. A "E" /egységesített/ típusok bevezetésének arányában a tényleges igényekhez igazítható a lakások szobaszám szerinti összetétele. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981. októberi ha- 1 t ar o z at anak ve gr e h a j b a s a az átlagos lakásnagyság vonatkozásában is előrelépést jelent. A magánerős lakásépités arányának növekedése - ahol a kötöttségek nem központi gazdasági döntésen, hanem az épittetők teherviselő képességen alapulnak - egyben a fővárosi átlagos lakásnagyság növekedéséhez vezet. A városfejlesztési tevékenységben a külső lakóterületek épitése mellett egyre növekvő szerephez jut a belső városrészek rehabilitációja és a foghijak beépítése. A Főosztály kezdeményezte a foghíjbeépítések gyorsítását. E területen a már beépités alatt álló foghijak /Váci u. 16 ? Tanács krt. 9./, mellett a közeljövőben jelentős lépések megtételét készítjük elő /Vadász utcai foghijon öregek háza, Semmelweis utcai és a további Váci utcai foghijak beépítése./. s Az épitőipar és városfejlesztés kapcsolati rendszerében főosztályunk meghatározó szerepet tölt be. Közvetíti és képviseli a tanácsi érdekeket az építőipar felé, gazdasági kapcsolatokon keresztül befolyást gyakorol az épitőipar működésére és az építőipar adottságaiból fakadó lehetőségeket közvetíti, egyezteti a tanácsi élvarasokkal. A budapesti állami épitőipar az elmúlt 15 év fejlesztési tevékenységének eredményeként iparosítottá vált, az effektiv épitési idők lecsökkentek^ a termelékenység folyamatosan növekedett-. Az iparosított lakásépités ugyanakkor negativ tendenciák hordozójává is vált. A tömeggyártás folytán uralkodóvá lett a technológiai szemlélet, mely szembekerült az építészettel, merevvé, a változtatásokkal szemben érzéketlenné vált. A monotonitás nemcsak épitészeti értelemben alakult ki, de a lakásösszetétel, lakásfunkciók tekintetében is. 1981-ben nagy erőfeszítéseket tettünk az épitészeti igényeket jobban kielégítő uj típusok bevezetésére, melyek a technológiai merevséget mindenekelőtt a lakástipusok ? a lakásalaprajzok, a szobaszám összetétel vo- l natkozásában számolják fel. IV. Gazdálkodás % Főosztályunk évente 11-12 milliárd Ft-tal gazdálkodik, és ennek 2,5-3 szorosát reprezentálja a folyamatosan előkésziL. J t y
