1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
386
I " ' —-—- ! \ - 16 Járványügyi helyzet A járványügyi helyzet mindenkor jellemző az orvostudomány, a közegészségügy, valamint a társadalom egészének a fejlettségére. Budapest járványügyi helyzetét ezeken kivül a jelentős idegenforgalom is befolyásolja, melyen keresztül lehetőség van olyan fertőző betegségek behurcolására, amelyek itt eredetileg nem honosak. Ilyenek a malária, a trópusi parazitózisok és a karantén betegségek, melyek közül nálunk a kolerának van jelentősége. Utóbbi behurcolására sor került több európai országban, de Magyarország nem volt közöttük. A fertőző betegségek előfordulásáról a fővárosban 1882 óta vannak adatok, igy a fejlődés és változás hosszú idő óta nyomon követhető. A 4. táblázat a fontosabb bejelentett fertőző betegségek alakulását mutatja. A fővárosi fertőző betegek kórházi ellátása az eredetileg 1430 ágyas László kórház feladata. A zömmel régi pavilonokból álló intézményben átmenetileg 338 ágy szünetel, mivel életveszélyes voltuk miatt 4 pavilont le kellett bontani. Ezek pótlására a VI. ötéves tervidőszakban egy 336 ágyas pavilon épül. A tifuszos, májgyulladásos és a fertőző agyhártya- és agyvelőgyulladásban szenvedő betegek közel 100 %-a, a többi állapotuk súlyosságától függően, a dysenteriások 65 %, a salmonellosisos betegek 40 % és a vörhenybetegek 30 %-a kerül kórházba. A fertőző betegek szállítását és a fertőző betegségek utáni zárófértőtlenitést a KÖJÁL végzi. A fertőző betegségek halálozása jelenleg igen alacsony és az összhalálozásban elenyésző szerepet játszik /2. ábra/. Az évente bejelentett általában több tízezer fertőző betegség közül az elhaltak száma 1970 óta nem haladta meg az évi
