1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

387

1-i 1 M lN '

ff

fc

80-at, de 1979 óta 40 alatt van. A halálozás túlnyomóan két fertőző betegség, a fertőző májgyulladás és a fertőző agyve- lőgyulladás következménye.

A főváros járványügyi helyzete az utóbbi 10 évben általánosságban kedvezően alakult. Azok a fertőző betegségek, a- melyek ellen már hosszabb idő óta rendelkezünk hatásos védőoltásokkal, rendkivül kis számban fordulnak elő, 1970-1981. között pl. mindössze 4 torokgyik és 2 gyermekbénulás esetet észleltek, de kevés volt a tetanusz, a szamárköhögés vagy a hastifusz megbetegedés is. A védőoltásoknak köszönhető, hogy himlő megbetegedés Budapesten és Magyarországon az I. világháború óta nem fordult elő. Kivétel ez alól az 1963# évben - külföldről behurcolt - fővárosi himlő eset, melyet a szigorú járványügyi intézkedések következtében több megbetegedés nem követett. Ismeretes, hogy az Egészségügyi Világszervezet 1979-ben himlőmentesnek nyilvánította az egész világot, ezért más országokhoz hasonlóan 1980-tól Magyarországon is megszüntették a kötelező himlőoltásokat.

Az olyan jelentős fertőző betegségeknél, mint a vérhas és a fertőző májgyulladás, az évi megbetegedések száma csökkenést mutat /4# táblázat/, és a 100 ezer lakosra számitott megbetegedési arány Budapesten alacsonyabb, mint az országos átlag /12. és 14. ábra/. 1975 óta jelentősen csökkent a kanyaró megbetegedések száma /4. táblázat/,

¥

Igen kedvezően alakult - különösen a legutolsó két évben - a gyermekgyógyászok és az epidemiolégusok közös erőfeszítésének eredményeképpen az életkorhoz kötött védőoltások teljesítésének az aránya /5. táblázat/.

A pozitiv jelenségek mellett rá kell mutatni a járványügy kedvezőtlen, jelenleg még megoldatlan problémáira is: a

i |

C iÉi m

te