1982. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
I ' f * ) Megítélésünk szerint az apparátus belső tagoltsága túlzott, a létszám elaprózott. (Lásd 2. számú melléklet.) Ez szükségtelenül szétforgácsolja0rendelkezésre álló munkaerőt, felesleges párhuzamosságokat okoz és a szükségesnél több fórumot iktat be a döntéshozatalba, jelentősen megszaporit.va - túlbonyolítva - az együttműködési és koordinációs feladatokat. 3./ A szervezet túlzott tagoltsága hátrányosan hat a vezetői és a szakmai munka tartalmára,_a döntési folyamatra, nehezitl a megfeleló koordinációt, a kerületi munka irányítását és lassítja az ügymenetet. i A "szolgálati ut" sok lépcsőjének egyik legkedvezőtlenebb következménye a döntési, ügyintézési folyamat lassúsága. Például: a testületi előterjesztések, fontosabb elemzések, jelentések tervezetét az esetek döntő többségében annyiszor kell átdolgozni, ahány vezető kezén megy keresztül, A szakember ügyintéző és az előterjesztő között szükségtelenül sok az áftétel; a sok "szignáló" között a felelősség indokolatlanul oszlik meg, ami gyengíti a személyi felelősséget. Esetenként az ügyintézőhöz egy adott feladat már más'tartalommal jut el, mint ahogyan az a vezetés legfelső szintjén megfogalmazódott, mivel a többlépcsős közvetítés az igényeket és információkat szükségképpen torzítja. Ez elsősorban a döntések végrehajtásában okoz gondot, jelent késedelmet. A vezetési szintek sokasága az ügymenetet is .lassítja. Gyakran tapasztalható,' ’ Hogy egy egyszerű, néhánysoros választ igénylő ügy is 3-4 vezető kezén jut el az ügyintézőig. Nem ritka, hogy az irat vándorlása emészti fel az ügyintézési határidő jelentős részé t. , Mindezekhez olyan vezetési, munkamódszerbeli problémák társulnak, mint: a kiadmányozási jogkör helytelen szabályozása; az "értekezletek utján" történő vezetés, a napi munkakapcsolatok hiánya; a túlzott Írásbeliség; a rövidutas egyeztetési módszerek mellőzése, stb. E korülmény^figyü..tes hatása is szerepet játszik abban, hogy a ténylegesen irányító munkát végző, viszonylag nagyobb apparátussal dolgozó vezetők túlterheltek, állandó időzavarral küszködnek, versenyt futnak a határidőkkel. Miközben számtalan csekény sulyu, egyedi, ügyintézői szinten jól. megoldható kérdéssel kénytelenek foglalkozni - nemegyszer az ügy közvetítésére szorítkozva -, nincs lehetőségük elmélyülni elvi, ágazatpolitikai, nagy jelentőségű témákban.
