1982. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

7

I

* -s

:- 2 A lakótelep-épités az 50-es évek kezdeteitől egyre határozottabban bontakozott ki.

Időszak Épített lakások száma Lakótelepi lakások aránya______________________Összesen Lakótelepen________________%-ban_____________

1950-es évek 81483 23140 28,4

/1949-1960/

1960-as évek 109759 53474 48,7

/1961-1970/

1970-es évek 162922 123986 76,1

A 971 -1980/

Összesen: 354164 200600 56,6

Az összes lakásszámon belül a lakótelepi lakások részarányának növekedése a VI. ötéves tervben is folytatódik és 1986-ra előreláthatóan meghaladja a 80 %-ot.

Mindezek azt bizonyítják, hogy a lakótelepek és azok lakásállománya egyre nagyobb súlyt képvisel és meghatározó a lakásviszonyok fejlesztésében, a város építészeti arculatának alakításában. Ezért fordult fokozódó társadalmi érdeklődés a lakásépítés felé, választ keresve arra a kérdésre, hogy a lakótelep-épités fejlődése milyen elemeiben tekinthető pozitívnak, illetve melyek azok a tulajdonságai, melyek inkább negatív megítélést váltanak ki. Ennek elemző áttekintését szolgálja előter- jesztésünk annak érdekében, hogy lakótelepeink városrendezési és építészeti fejlesztése, alakítása, további irányait tisztázzuk és meghatározzuk.

I. Történeti kialakulás

• 1 ••• .. . • • •' . •» **.«• . • *■ . ' ’ ’ I

* I

•mammmS A • ,.7;. ' vA-A-v • ■*&***?■-’ gnM'

A fővárosi lakótelepek mintegy 30 éves története lényegében három nagy korszakra

osztható, melyek egy-egy 10 éves periódust fognak át.

1

“ Az 1950-es években, felhasználva a város központjához csatlakozó beépítetlen területeket, a lakótelepek telepítésénél igyekeztek a legkisebb költséggel megvalósítható építési lehetőségeket teremteni. Ennek eredményeképpen a lakótelepi laL-----------------_J

✓