1981. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

202

j i ——^--------- —--------------------------------------- — _ > . 9 . t ály ok a saját eljárásuk keretében biztosítási intézke­dő el: ónt a hagyatékot ne a lakásban tárolják, őriztessék és a lakásokat felszabadítsák. A jogszabály arra Is lehe­tőséget ad, hogy a közjegyző által indított hagyatéki el­járás serán az illetékes tanácsi szerv kérésére a köz­jegyző engedélyezze - biztosítási intézkedés keretében - a hagyatéknak a lakásból való elszállítását és arra alkal­mas raktárban való elhelyezését. A Budapesti Állami köz­jegyzők Irodájának tájékoztatása szerint a tanácsi szervek ilyen tárgyú kérelmet közjegyzőhöz nem intéztek, különösen indokolt volna az olyan lakások felszabaditása, melyekben nem jelentős értékű hagyatékot őriznek /az igazgatási osz­tályok a hagyaték értékét az általuk felvett leltárból megállapíthat j ák/. Gélszerű volna az is, ha az ismert örökösöket az igazgatá­si, vagy a lakásügyi osztály figyelmeztetné arra, hogy az IKV veszteségeit az örökösre át fogja háritani. Az örökö­sök kérhetik a közjegyzőtől a hagyatéki eljárás befejezé­se előtt a hagyaték ideiglenes átadását. A vizsgálat megállapítása szerint a hagyatékc3 lakások ki­ürítését a következő tényezők is nehezitik:- a raktárak hiánya, illetve ezzel szoros kapcsolatban a raktározással összefüggő kérdések tisztázatlansága;- a közjegyzői eljárás elhúzódása. rí ' , Továbbra sem megoldott a fővárosi központi hagyatéki rak­tár kérdése. Az Igazgatási főosztály felkérésére a főv- roni Szállítási Vállalat 1980-ban kidolgozott egy több al­ternatívából álló javaslatot, mely szerint 17-22 millió fo­rint költséggel meg tudná oldani a raktározást. Ez az ősz- szeg nem tartalmazza a folyamatosan felmerülő /szállítás, őrzés, tárolás/ költségeket. A raktár létrehozására dön­tés még nem született. ;h :í I Az alapvizsgálatot követően hozott intézkedések eredménye­í . , > _ .. _

Next

/
Thumbnails
Contents