1981. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
203
r v-i ' ... Isi í m SmbBp' [ ként a vizsgált kerületek többsége /II., VII., IX./ már rendelkezik a ke.gyatékok raktározását szol 'álé helyiségek— j kel /volt lakások, pincehelyiségek, stb./. . kubaié):! ingóságok ezekben való elhelyezése azonban nem vált álta- J lános gyakorlattá, igy tárolásuk zömmel továbbra is a lakásokban történik. Jz a tény közvetlen összefüggésben van i azzal, hogy nem megoldottak olyan alapvető eljárási kérdé1 sok, hogy melyik szerv gondoskodjék a szállításról, az őr- | \ zésről; ki előlegezze meg s költségeket; ki legyen felelős 1 ■ a hagyatékért, ki vállalja sérülés esetén a kár megtéritéI t7 ti sót. Gondot okoz az is, hogy sz állományi öröklés esetén /az állam az örökös/ a rendszerint csekély értékű ingóságok' I tét . értékesítése, illetve megsemnisitése indokolatlanul elhúzódik. é A vizsgálat megállapítasa szerint a kerületi igazgatási osztályok a hagyatéki aktákon rendszerint feltűntetilc,hogy üresen álló tanácsi bérlakás van az ügyben és azt úgy külj I dik meg a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának. Ez azonI éééü! bán nem eredményes gyorsabb ügyintézést. ■K ; | d/ A lakások minősége, a lakásügyi osztá.Iyok tevékenysége Az ujrakiutalás lehetőségét befolyásolja a lakások nagysága és komfortfokozata is. Az utóvizsgálat által gyűjtött adatok értékelése alapján megállapítható, hogy az üresen álló lakások 80,5 /-a 1-1,5 szobás, 41,2 /-a szükséglakás ^ és komfort nélküli /1976-ban 82,1 / illetve 43,4 '//• Mennyiségük és arányuk az alapvizsgálat óta lényegesen nem változott. A megüresedett lakások jelentős részét mérete, | komfortfokozata és minősége miatt viszonylag nehezebb kiutalni. A megüresedett lakások egy részét a lakásügyi osztályok a névjegyzékben szereplő jogosultak igényeinek kielégítésére, 1 illetve a szanálással kapcsolatos elhelyezési feladatok megoldására igyekeznek felhasználni. A gondok éppen ezen a /w » YoJ liHStffc* I
