1981. május 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
111
jj^ 1 'Wf--—____„ _____________________________________________________ m lol "• 280 millió Ft központi alapokból biztosított bérkedvezményben részesültek. A bérpreferenciák több mint felét, a tömegközelekedés javitása érdekében a Budapesti Köz.lekedési Vállalat kapta. A Fővárosi Sütőipari Vállalat a terítékek minőségének javítására 10,5 millió Ft, a kerületi ingatlankezelő vállalatok szervezett korszerűsítésre 10 millió Ft bérpreferenciában részesültek. A tanácsi kiskereskedelem a központi intézkedések megvalósítására, bérelmaradások mérséklésére és pályázati bérpreferenciaként 26,4 millió Ft támogatást kapott. A budapesti hidak korszerűsítési munkáiban résztvevő vállalatok a felmerült többletmunkák díjazására, jutalmazásra közel 10 millió Ft-ot használhattak fel. A tervidőszakban érvényben lévő bérszabályozási rendszerek által biztosított és kigazdálkodott bérfejlesztések, a bérarányositó jelleggel juttatott bérpreferenciák, valamint a központi bérpolitikai, intézkedések e- redményeként az átlagbérek is kedvezően alakultak. Az összes foglalkozta- ' r tott, továbbá a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai és nem fizikai munJeavállalók átlagbére a tervezettnél - és pl. a kiskereskedelemben és a személyi- és. gazdasági szolgáltatás ágazatokban a budapesti vállalatok átlagánál is - erőteljesetben, de a termelékenységi /hatékonysági/ mutatók változásánál mérsékeltebben emelkedett. A tanácsi vállalatok 1980. évben a várhatónak megfelelően összességében 5,5 %, ezen belül az egyes bérszabályozási fontakban 5,0 - 7,1 %-os mértékű bérszinvonal-növelést hajtottak végre. A tanácsi költségvetési intézmények a tervidőszakra mintegy 12 ezer fos > létszámfejlesztést irányoztak elő, azonban a foglalkoztatottak átlaglétszárra ténylegesen 10,3 ezer fove.l emelkedett. A létszármövekedést. szinte , teljes egészében a legnagyobb munkaerő-gondokkal küzdő területeken az e~ gészségügyj. és szociális, valamint az oktatási- és kulturális ágazatokban sikerült realizálni. . I , I ^ Az egészségügyi intézményekben a tervezett közel 5,8 ezer fővel szerben 3,6 ezer fővel emelkedett a létszám. A munkáltatók a hiányzó munkaerők pótlására, a meglévő állomány megtartása és szakképzettségűje növelése érdekében többirányú intézkedést tettek. Bővitették a főálláson kívüli foglalkoztatásban résztvevők körét, amelyet kedvezően befolyásolt a foglalkoztatási szabályok módosulása is. Megszervezték az egészségügyi szakdolL si/tf = 7 | • ' . —■ I
