1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
Í kapcsolódik Budaörs, Pilisborosjenö, Budakeszi. Üröm. Ecser és Halásztelek. Az állagfenntartás miatt szükség van a csőhálózat rendszeres felújítására Is. Az é, vtnként szükséyes vezetéképités 100 km. 2000-ben a csőhálózat szükséges hossza kereken 5200 km lesz. t 7.1.2 KONCEPCIÓ ¥ A vízellátásban a mendencéknek és víztornyoknak igen fontos szerepe van, állanA főváros vízellátásának bázisa • mint ezidáig • a jövőben is a Duna lesz, melynek d^ják a nyomást, kiegyenlítik a fogyasztási csúcsokat, növelhető velük az ellápleisztocén korú homokos-kavicsos partja, átlagosan 15-25 ezer m3/d x km jó- biztonsága ezen túlmenően a szabályozásnak is eszközei. Nagyvárosok vizelláminőségű ivóviz kitermelésére adnak lehetőséget. A Szentendrei sziget ÉNY-i vé- ^sánái a kivánt medence ,ér,09at a napi fogyasztás 25-30 %-a. Annak ellenére . gén 4 km. a Csepel-sziget NY-i oldalán mintegy 20 km. tehát összesen 24 km-es h°9V a ga"érthegyi 80.000 m3-es medence üzembehelyezése e téren számottevő kihasználható partszakasz áll még a főváros rendelkezésére. Itt kell tehát a jövő iavu,ást eredményezett, a fővárosi vízellátási rendszer jelenlegi helyzete a tározás ben ujabb partiszürésü víztermelő telepet létesíteni. Az egy-egy összefüggő rend- terén "em kielégítő. A kőbányai, a rákosszentmihályi és a Gloriett-medencék bőszért képező önálló termelő egységek kapacitása általában 60-100 ezer m3/d vi,ésével' néhány ,ötelepi ^medence,több víztorony és övezeti medence kiépiA víztermelésre alkalmas összes partszakaszok kiaknázásával mintegy 600 ezer lsével a tározó tér mintegy 280.000 m3-rel növelendő és 2000-re el kell érje az m3/d többlet-vizmennyiség biztosítható. A jövőben létesítendő víztermelő tele- 550.000 m3-t, ami a csúcsfogyasztás 30 %-ának felel meg. pék egy részén a kitermelt viz további kezelésére is /vas és magántalanitására/ szükség lesz. A Duna bal partján, Káposztásmegyertöl északra működik a jelenleg Aranyosan kell bővíteni az úgynevezett magas övezeteket, melyek a 11 szintes laI 200.000 m3/d kapacitású felszíni vizmü. Ennek rekonstrukciójára már a közel- kótelepek nagy részét, és a város magas fekvésű területeit vízzel ellátják. Jelenleg jövőben szükség lesz. A rekonstrukciót a tisztítási technológia korszerűsítésével 3 magasövezetek szolgáltatják a fogyasztott viz mintegy 25 %-át. Ez az arány a I úgy kell megoldani, hogy a felszíni vizmű teljesítőképessége elérje az 500.000 lakótelepek számának növekedése, valamint a magasfekvésü területek további nam3/d értéket. A teljes mértékben a Duna folyamra alapozott víztermelő rendszer gyobb mértékű beépitése miatt a 2000-ik évben 30-35 %-ra nő. , azt is jeienti, hogy a termelt viz mennyisége és minősége alapvetően függ a Duna vizének minőségétől, mennyiségétől és hőmérsékletétől. A Duna vízminőségének Tekintettel arra, hogy az ipar is egyre Inkább a jobb minőségű vizet igényli, a hó megóvása, további romlásának megakadályozása, egyéb szempontokkal együtt a rom 'Par' vizkivételi műben az ezredfordulóig a jelenlegi kapacitást kb. 50 %-kal vízellátás eminens érdeke. A 2 000 évben tehát a fővárosi viz- növelve e‘kell érni a 100.000 m3/d termelést és olyan tisztítási technológiát 1 termelő telepek teljesítőképessége a következő lesz: kell bevezetni, amely a vízminőséget jelentősen javítja. Meg kell vizsgálni a részben már meglévő rendszerhez csatlakozó, önálló ipari vízellátó hálózat kialakitásá- fp j/d nak lehetőségét, amely egyes területeken lehetővé tenné a kommunális, valamint télen nyáron az ipari fogyasztók szétválasztását. Északi víztermelő telepek: 545.000 816.000 Felszíni viz és Közép-Pest: 500.000 600.000 A távlati terv a jelenleg is a fővárosi rendszerről ellátott pestkörnyéki települések Déli víztermelő telepek: 495.000 645.000 vízellátását továbbra is előirányozza. ÖSSZESEN: 1,540,000 2.061.000 A fővárosi vízellátási rendszert 2000-ben a kö • vetkező adatok jellemzik: A termelőkapacitás a várt igényeket 110 %-os biztonsággal fedezi. A jelenlegi állapothoz viszonyitva lényeges változás, hogy a Csepel-szigeti termelötelepek részese- |vóyjz jgény. átlagos 1300000 ezer m*/d dési aránya a termelésben számottevő mértékben növekszik, továbbá a partiszűré- csúcs 1820000 " sü viz egy részének tisztítására is szükség lesz. Az 1600-2000 NÁ méretű alapnyo- Ellátott lakások aránya' 100 % másu vezetékrendszert, mely a kitermelt vizet a főtelepekre szállítja északon 25.5, Termelő kapacitás: télen 1540000 m Vo délen 59 összesen: 84.5 km hosszú uj vezetékszakaszokkal kell kibővíteni. A fő nyo- nyáron 2061000 " mógépházakat /Kájx>sztásmegyer, Békásmegyer és Csepel/ bővíteni kell 2000-ben Tározó térfogata' 550000 m3 az alapövezeti s z i v a 11 y u h á z a k kapacitása az alábbi lesz: Vezetékhálózathossza: 5200 km észak: 2219 ezer mJ/d Egy ellátott lakásra jutó vezetékhossz: 5.7 m közép: 140 " Szolgáltatott ipari minőségű viz: 100000 mff/© dél: 904 •• . ÖSSZESEN: ttsT.m m*li * I © 5© ■ p|! I ■ • a házi bekötéssel ellátott lakások aránya 95 % legyen, 5 % részesülhet közkiA csőhálózat bővitése keretében, ki kell építeni az alapövezeti szivattyuházakból folyós ellátásban induló észak-pesti V. és V1/1. észak-budai IV., dél pesti 1/2 és II., valamint a dél-bu- . hálózatot úgy kell méretezni, hogy a vízellátásba bevont övezetek minden ládái II. /1000-1400 NÁl fönyomócsöveket. Bővíteni kell az elosztó és gerincvezeték kosa távlatban „komf0rtos" fogyasztóvá válhasson, hálózatot is, mégpedig a jelenleg ellátatlan fogyasztók, az uj épülő lakótelepek és . gondoskodni kell a vízfogyasztás 30 %-ának tározásáról, intézmények ellátásának érdekében. , . gz jpgr számára ipafj vizfe|használást ke|| előirányozni. 54 Io y I
