1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

71

1 ^ - ra . — — , , . ------------------------- ---------------------------------------------------------------------------- ----------------------------------------------------------------! ■■ ” ''*s ~t«ÉMi

A Budapest-környéki településeket a Fővárosi Vízműveknek, valamint a vízbázisok irányában kialakitott körzeti rendszereknek kell vízzel ellátniok. Ma a Föv. Vizmü- í vek 9 települést lát el. El kell látni továbbá a víztermelésből hátrányt szenvedő településeket /Tökölt, Szigethalmot és a Csepel-sziget néhány délebbi települését, valamint Nagykovácsit/. 2000-ben a fővárosi vízellátási rendszerről ellátott települések csucsvizigénye 120.000 m3/d.

Az É r d - i körzeti vizmü épitése folyamatban van. Első lépésként Érdet, Diósdot, és Törökbálintot, második ütemben Tárnokot, Sóskutat. Pusztazámort, Biatorbá- gyot, Pátyot kell ellátnia. A helyi vízbázisok teljes kiépítésén felül a hiányok a Fővárosi Vizmüvek Csepel-szigeti vízbázisáról Duna alatti uj átvezetéssel oldhatók meg.

Az eocén-program végrehajtása után Bicske felól a rendszerbe karsztviz-pótlás biztosítható.

A Szentendre-i körzeti vizmü Szentendrét, Leányfalut, Tahitótfalut,

Dunabogdányt, Pomázt, Csobánkát, Solymárt, Budakalászt, Pilisvörösvárt, Pilis- szentivánt. Ürömöt, Pilisborosjenöt fogja ellátni. Kulcsfontosságú feladat a sok községet ellátó regionális rendszer víztermelő, szállító és tároló kapacitásának bővítésén felül ■ a pilisszántói karsztvíz e rendszerbe juttatása. A tóbbletvizmennyiség- gel a pilisszentkereszti, pilisszentlászlói, piliscsabai, tinnyei és jászfalusi vízhiányt kell megszüntetni.

A Duna-balparti regionális vizmüVácí^l Godöllöigkét gerincvezetéken felfűzi a térség valamennyi települését. Ehhez fognak tartozni az északpesti és kelet-pesti településcsoportok közül az agglomerációt érintöek /É-i ágához Csornád, D-i ágához Dunakeszi, Göd, Fót, Csömör, Mogyoród, Kerepestarcsa/.

A térség csucsvizigénye 130 ezer m3/d, amely távlatban 180 ezer m3/« n, növekszik. A vízigények a meglévő vízbázis továbbfejlesztésével nem elégíthetők ki.

A térségben becslések szerint 120 ezer m3/d. vízmennyiség termelhető ki. A hiány az alábbi módon pótolható:

a kismarosi vízbázis feltárásával

a DCM részére külön ipari vizmű létesítésével

I felszíni vizmü telepítésével

> I a fővárosi felszíni vizmű bővítésével.

I

A keleti és délkeleti települések vízbeszerzési lehetősége Alsónémedi kivételével igen korlátozott. Első ütemben a helyi vízkincseket kell hasznosítani, második ü- temben regionális rendszerbe kell összefogni az alábbi településeket: Alsónémedi,

Ócsa, Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő, Maglód, Pécel, Mende, Péteri, Monor. A vízellátási összefüggések túlnyúlnak az agglomeráció határain, ez azonban a településI szerkezetet fejlesztés szempontjából nem befolyásolja.

A főváros és a környéke vízellátásának alapelve: az övezet vízbázisának kiaknázása, kistérségi és regionális rendszerek megteremtése után meg kell teremteni e rend- ' szerek egymásközti és a fővárosi ellátással való kaDcsolatát. Ez elsősorban a biztonság, másodsorban a csúcsigények kielégítése érdekében indokolt. A térség helyi vízbázisait regionális rendszerek kialakulása után is számításba kell venni. A vízellátás megoldatlansága nem lehet a települések fejlődésének akadálya. A fenti a- lapelv és a természeti adottságok indokolttá teszik, hogy a vízellátási rendszerek I | kiterjedjenek Budapest és környéke 43 településének határain túlra is.

I j U 56 ff©