1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

31

n 'I ■ I • j —© — - — |

I

I ta szerint az alábbi értéksorrend állítható fel: A környéken a lakóterületek döntő többsége családiházas beépítésű, az

i összes lakóterületnek csupán 1,3 %-a tömör, városias illetve lakótelep terület-jelletársasházas lakóterületek, lakótelepek, 9ű. Az avult lakásállomány nagyrésze a történeti település-magokban összpontosul,

ff - belső budai belső pesti /NagyKörúton belüli/ lakóterületek, ez®k rekonstrukciója a bontások, a technológiai problémák, a lakásfejlesztés és az

ff - átmeneti lakóterületek tisztán lakó-jelleggel, intézményfejlesztés összekapcsolása miatt nem kezdődött el.

| - belső pesti /Nagykörúton kivüli/ és külső, családiházas területek,

átmeneti, iparral vegyes lakóterületek. Az első 15 éves lakásfejlesztési tervidőszakban és azt követően napjainkig is az exj tenziv lakótelep-épités és a családiházas beépités képezte az agglomerációs gyűrű

A vizsgálati adatok és következtetések alapul szolgálnak a lakástelepitési javaslatok- legfontosabb lakóterületi fejlesztését. A bontások mérsékelt ütemű előirányzata mihoz, elsődlegesen a rekonstrukciós lakásépitési területek kiválasztásához. att a közeli jövőben is ez a tendencia kell, hogy érvényesüljön, s a településmagok

rekonstrukciója - a meglévő lakásállomány rehabilitációja - nagyobb ütemben csak

f Az elmúlt 30 óv lakásépítése a lakóterületek szerkezetén belüli különbségek fokozá- a terv távlatának második felére várható.

sát eredményezte; közvetlen módon a lakásberuházások lakótelepekre és társasházas területekre történő koncentrálásával, közvetve pedig a fejlesztési eszközök más területekről történő elvonásával.

.

I

Az egyes területek arányát illetően erre az időszakra az intenziv, tömör városias be- 1-2 KONCEPCIÓ

építésű lakóterületek jelentős növekedése volt jellemzó egyrészt a családiházas területek, másrészt üres, illetőleg korábban mezőgazdasági hasznosítású területek rovására. Ugyanakkor a laza beépités területeihez is csatlakozott néhány kisebb, újonnan Budapest területén az ÁRT időszakában tovább folytatódik az intenziv, tömör vá*

parcellázott terület, de a laza beépités aránya a lakóterület egészéhez viszonyitva rosias beépítésű lakóterületek növekedése a koncentrált állami lakástelepités révén,

csökkent. egyrészt a jelenleg rossz állagaalacsony beépítésű területek átépítésével / pl. Pesterzsébet, Rákospalota, Pestújhely, Angyalföld, Kispest/, másrészt az üres ill. jelenleg Mivel az elmúlt időszakban a lakóépületek felújításának és korszerűsítésének üteme mezőgazdasági területek beépítésével /pl. Káposztásmegyer, Újpalota bővités, Cse} nem tudott lépést tarta ii a szükséglettel, abelső tömör lakóterüle- Pel bányatavak/.

t e k állaga mind használati, mind műszaki szempontból tovább romlott. Állagromlás figyelhető meg más területeken is; főleg a peremkerületek e- A 2000-ig tartó hosszutávu tervidőszak alatt Budapest lakóterületeinek összessége

gyes családiházas részein. Itt a magánerőből történő korszerüsitést sok helyen infra- csak a feltétlenül szükséges mértékben növekszik, de az intenziv, illetőleg a laza lastrukturális hiányosságok /pl. a csatornázás hiánya/, a környezeti ártalmakat okozó kóterületek aránya tovább változik a tömör beépítésű területek javára. Mig a hagyóipari üzemek közelsége /pl.: Kőbánya, Pesterzsébet egyes ré>zei/ vagy a régóta fenn- mányos városias lakóterületek nagysága lényegében változatlan marad, addig a többálló ópitósi tilalmak akadályozták. /Pesterzsébet, Rákospalota, Pestújhely egyes ré- szintes, tömbtelkes uj lakónegyedek a jelenleginél nagyobb területeket foglalnak el.

szé\l. Kis mértékben növekszik a társasházas területek nagysága is. A családiházas lakóterületek kiterjedése csökken egyrészt az elavult, rosszállagu, nagyobbrészt állami tu- Az utóbbi 20 év telepszerű lakásépítése Budapesten lajdonban lévő területegységek állami célcsoportos beruházások keretében történő

átépítések miatt, másrészt bizonyos erre alkalmas, infrastrukturálisan jól ellátott te- elsősorban üres, ill. szinte beépítetlen területeket vett igénybe /pl. kelenföldi rületek társasházas területté fejlesztése miatt, harmadrészt pedig városszerkezeti o, lakótelep, Újpalota, Békásmegyer, Kőbánya-Újhegy, lőrinci KISZ-lakótelep/, kokból szükséges bontások eredményeképpen /pl. autópálya miatt/.

másodsorban a külsőbb kerületek rosszállagu családiházas területeit ill. ezek

történetileg kialakult központjainak környékét használta fel tömeges lakás- A tömör városias és laza beépítésű lakóterületek aránya Budapest területén a hosszúépités és városrészközpontok céljára /pl. Óbuda, Újpest, Kőbánya, Kispest, távú tervidőszak végén a következőképpen alakul:

Csepel/

• ezenkívül megindult a belső városrészek rekonstrukciója /Józsefváros/, km2 %

végül - nem telepszerűen - és főként a budai oldalon, a hegyvidél - részben Tömör városias lakóterület 50 27

üres telkeinek, illetve lakótömbjeinek társasházakkal - helyenként családihá- Laza városias és családiházas lakóterület 135 73

zakkal történt beépítésével, a következőképp alakult:

| ÖSSZESEN: 185 100

Elhelyezés Telepszerű

I A külső, lakótelepi jellegű városépítés a mennyiségi lakásigény kielégítése után Tanácsi Magán Összes Arány várhatóan 1990-95 - lényegesen csökken és átadja helyét egy területi értelemben

db db db %

„ ... „ „ __ is minőségi tipusu városfejlesztésnek, azaz a meglévő és elavult területek átépítéséUtes területen 50.900 6,700 57.600 37

e. ... a ... n.nr.

________ nek, illetve fellazításának. /Pl. Erzsébetváros, Ferencváros/.

Szanálásos területen 87.400 6.100 93.500 60

Rekonstrukciós területen 3.300 1.100 4 400 3------------------------------------------------------------------------------- Ezzel párhuzamosan folytatódik a főváros lakóterületeinek változatlanul jelentős

SSZESEN. 141.600 13.900 155.500 100 részét képező családiházas területeken a laksűrűség fokozatos növekedése az avult

^^B ________________________________ ________________________________