1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
135
i ■■ liifHiiii i in wiwr - mm—— fc .. I 3_ TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLET- letve a területi fejlődés főirányait kijelölik, előkészítik. FELHASZNÁLÁS A településszerkezet korszerüsitése r A főváros és környéke településszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemei érdekében a koncepció /lakó-, ipari és zöldterületek/, elhelyezkedése, a beépités intenzitásának változása és a különböző nagyságrendű központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez • a szerkezeti elemek /lakó, ipari-, zöld-, stb. területek/ között a térségen beviszonyitott helyzete és kapcsolatai határozzák meg. A település szerkezetének ki- lül a legkedvezőbb arány kialakítását alakulását, fejlődését befolyásolja a domborzat és a vízrajz, valamint a közieke - - az elemek jellegüknek megfelelő térbeli elhelyezkedését dés gerinchálózata. * egyes elemeknek egymást nem zavaró, egymással való jó kapcsolatát, valamint Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrüségű területek nagy kitérje- az intézményközpont-rendszer további kiépítését célozza, dése jellemzi. A balparti sűrűn beépített zsúfolt városmagot - elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti területeken - sokhelyütt laza, családiházas övezet veszi körül, ezt követi az egykori elővárosok jórészt kisvárosias övezete, majd ezen ki- Az egyes elemek közötti optimális arányra törekedve: vül egy ujabb laza családiházas övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az ujabb lakóterületek is, amelyek korábban a belső családiházas gyűrű elavult, nagy ■ A lakóterületeket Budapesten a 15 éves lakásépitési terv alapján részben még üres területein, majd a megnövekedett város szélén, egykori mező- csaknem kizárólag intenziv lakótelep-jellegü beépités céljaira növeli a kongazdasági területen és a peremkerületek átépülő központjaiban létesültek. A su- cepció: a telkes családi és társasházas területek iránti igény nagyrészét a körgárirányu ut • és vasútvonalak mentén csáposán kifejlődött környéki települések nyéken, részben kevésbé értékes mezőgazdasági területek igénybevételével lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a családiházas területek növekedése jel- eíégiti ki. Az igények másik részét a koncepció az alacsony laksűrüségű csalemezte. ládiházas területek önerőből történő besűritése utján kielégíthetőnek tartja. A koncepció a lakóterületbe ékelődő, környezetüket zavaró ipari üzemek Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Duna és a vasutvona- és raktárak kihelyezéséből, a jelenleg nagy munkahely-sűrűségű üzemek koriak mentén /Óbuda, Filatorigát, Budakalász, Szentendre, Angyalföld, Újpest és szerűsitéséből, a közlekedési létesitmények és közmüvek fejlődéséből szárDunakeszi, illetve Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Szigetszentmiklós, Lágy- mazó ' P a r i területigényt Budapesten elsősorban ipari parkok mányos, Albertfalva, Budafok és Százhalombatta/ és délkeleti irányban /Kőbá- létesítésével, a környéken a meglévő ipari területek arányos bővítésével elénya/ alakultak ki, és • néhány kivétellel /pl. XVI. kerület Honfoglalás telep/- ugyan- fliti ki. itt fejlődtek a közelmúltban is. - A természeti és művi környezet egyensúlyának visszaállítása érdekében a koncepció javítja a zöldterületek arányát: a beépített területeket Nagyobb összefüggő zöldterületek a pesti városmag szélén /Városliget, az elmu,t időszakhoz képest kisebb mértékben és csak a mezőgazdasági terKerepesi temető. Népliget/, a szigeteken, a Római parton, a budai hegyvidéken, melésre alkalmatlan területeken növeli. valamint a régi városhatár mentén alakultak ki. A beépített területek növekedésé- * Az üdülőterületek infrastrukturális igénye a lakóterületek kompvei a természeti és művi környezet egyensúlyának fenntartásához szükséges mér- lex ellátásának ütemét fékezheti, ezért a koncepció üdülési célokra csak a tékű zöldterületek növekedése nem tudott lépést tartani. A beépítéssel elaprózott különlegesen előnyös természeti adottságokkal rendelkező és gazdaságosan zöldterületek • az uj lakótelepekét kivéve - a művi és természeti környezet között közművesithető területeket javasolja igénybe venni, a megfelelő egyensúlyt nem tudják fenntartani. A nagykiterjedésű, de lényegében egyközpontu fővárosban a lakosság ellátásában A különféle, eltérő rendeltetésű területek jellegüknek megfelelő mutatkozott területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971. évi álta- térbeli elhelyezkedóse érdekében a koncepció lános rendezési terv alapján többfokozatú kö z p o n t r e n d sz e r kifejlesztése van folyamatban. Hagyományos közlekedési csomópont körül lé- ‘ a ,akóterületen lévő üzemek ártalmainak kiküszöbölésével, vagy a zavaró ünyegében befejeződött a dél-budai. városrészközpont épitése, újkeletű közieke- zem kitelepítésével számol, dési csomópont körül épül az Örs vezér téri városrészközpont. A régi peremkerü- * az infrastrukturális ellátás gazdaságosabbá tétele érdekében a tömör városileti, illetve elővárosi központok továbbfejlesztésével épül Óbuda, Újpest, Kőbá- as beéP'tésű területek lineáris összekapcsolására törekszik, nya, Kispest, Pesterzsébet ós Csepel központja. ' a zöldterületi váz összekapcsolását s ezzel összefüggővé tételét irányozza elő. A település szerkezetének kialakulását, fejlődését befolyásoló köziekedé- Az eltérö rendeltetésű területek egymásra gyakorolt zavaró hatásának csökkentési hálózatok közül ujabb, a város területét tagoló elemek az autópályák, se, kiküszöbölése érdekében a koncepció védőterületek létesítésével száilletve ezek forgalmát a városba bevezető főútvonalak /pl. az M3-as, M5-ös épülő mo1 az ipari /üzemi- közlekedési, közmű/ területek körül, a lakó- és üdülőterületek bevezető szakaszai/, mig a gyorsvasúti hálózat vonalai a város beépítésének súly- között, a távolsági közlekedés vonalai /MÁV-vonal, autópálya/ és a nagyteljesitmévonalait követik /vagy fordítva: az intenziv beépités követi a meglévő vonalat/, il- nvü közmű /9áz> elektromos/ vezetékek mentén, valamint a beépített területek és IA _______________________________________J
