1980. augusztus 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
I fc Nagy távlatban a közúti főhálózat hossza 852 km-re növekszik a jelenlegi 518 km-ről. A főváros területén a BKV vonalainak összhosszusága mintegy 1034 km, ebből a gyorsvasúti hálózat 141 km, a villamosvasúti hálózat 150 km hosszú lesz az ezredforduló után. 2 A városi tömegközlekedes halózatsürüsege 1,9 km/km , a beépi- tett területre számitva 3,95 km/km lesz. Ez a párhuzamos közlekedésü szakaszok levonásával a város teljes területére szá2 2 mitva 1,82 km/km , a beépített területre számitva 3,8 km/km fajlagos vonalsűrűséget jelent. A gyorsvasúti ellátottság az ^ 2 egesz főváros területére számitva 0,26 km/km értékűre növekszik. Ezek a fajlagos értékek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a tervezett fejlesztés eredményeként Budapest tömegközlekedési rendszere megközelíti a hasonló nagyságú európai nagyvárosok tervezett ellátottságát, és a jelenleg is jónak mondható területi ellátottság tovább javul. 2. A fővárosi tömegközlekedési hálózat fejlesztése A fővárosi közlekedésben a tömegközlekedés elsődlegességének jelenleg és távlatban is - különösen a hagyományos beépitett- ségü városrészekben - érvényt kell szerezni. * Az egységes tümegközlekedési hálózaton belül a gyorsvasúti és felszini hálózatot az utasszállitásban betöltött munkamegosztás alapján együttesen és arányosan kell fejleszteni az I. és * a II. ütemben egyaránt. ■' 'v. r I te Környezeti és energiagazdálkodási szempontból szükséges a villamos üzemü tömegközlekedés megtartása és hálózatának észszerű fejlesztése, valamint dízelüzemű jármüvek korszerüsitése. A város belső és külső területei a lakás - és munkahelysürü- séggel arányosan viszonylag azonos színvonalú ellátásban részesülnek a fokozatos fejlesztés során. A hálózat gerincét alkotó gyorsközlekedési vonalak pályáit elkülönítve, a nagy szállítóképesség, gyorsaság, pontosság és biztonság igényeinek megfelelően alakítják ki. J X ■ fc 11 I - 22 I— — —
