1980. augusztus 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

14

i r ' ' ' ~ ,

í

I. A jelenlegi helyzet /1977-79-es adatok/

fc

1. A budapesti agglomeráció adottságai

Budapesten él az ország lakosságának 20%-a, a szocialista ipar, az épitőipar és a kereskedelem foglalkoztatottjainak 29, 41, il- ’ letve 28%-a, itt található a munkahelyek 24%-a, az ipar állóeszközértékének kb. 25%-a.

A főváros lakosságának száma 1979-ben 2 060 000, a környező településeké 382 000 fő volt. A népsűrűség a fővárosban 3944 fő/km2, a környéken ennek kb. 10%-a. A laksürüség a fővárosban átlagosan 106 fő/ha, de a belső területeken az 1000 fő/ha értéket is eléri.

Az ország hat gazdasági-tervezési régiója közül Budapest és Pest megye alkotja az un. "központi" régiót.

Budapest központi szerepének történeti kialakulása számos gaz- daság-, ipar-, és közlekedéspolitikai tényezőnek tulajdonítható, immár két évtizede azonban az országos településfejlesztési koncepció alapján a főváros szerepének további növelése helyett a vidéki városok és az elmaradt országrészek erőtel- | jes fejlesztése van folyamatban.

Az ország közlekedési hálózata a főváros központi szerepkörének megfelelően alakult ki: a vasúti és közúti főhálózat lényegében centrális felépitésü. A centrális közlekedési hálózat miatt a fővároson számottevő tranzitforgaldm halad ke- tt resztül, ami tovább növeli a fővárosnak az ország területszerkezetéből adódó rendkívüli forgalomvonzó hatását.

I Az agglomeráció 1670 km2 területéből 525 km2-t a főváros, a

fennmaradó 1145 km2-t a környező 43 település övezete foglalja el.

Budapest területének 37%-a lakással és közintézménnyel beépített, 11%-a ipari és raktározási, 10%-a közlekedési, 17%-a mezőgazdasági, 25%-a zöldterület, illetve vízfelület.

Áh

I 1 ©J