1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

58

■ VI. KÖRNYEZETVÉDELEM

A fővárosban az ipari és az infrastrukturális fejlesztés fő irányaihoz kapcsolódva a környezetvédelem célkitűzéseit elsősorban a megelőzés módszerével kell elérni, de gondoskodni kell a már megbomlott egyensúlyi állapot helyreállításáról is.

A térség szennyvíztisztításának és csatornázottságának fokozása az egészségügyi veszélyekkel járó talajszennyeződés meggátlása érdekében is elengedhetetlenül szükséges.

A VI. ötéves tervidó'szak során jelentős előrelépés várható a főváros északi területén keletkező szennyvizek biológiai tisztításának megoldásában. A biológiailag tisztított napi 140 ezer m3 szennyvíz már nem növeli a városon átfolyó Duna szennyezettségét. Jelenleg és a jövőben is nagy gondot jelent a szennyvíztisztító telepek üzemében keletkező nagy- mennyiségű szennyvizicsap gazdaságos ártalmatlanítása, esetleges hasznosításának megoldása.

Az agglomerációs övezetben a vízvédelem érdekében gondoskodni szükséges arról, hogy a vizek minősége tovább ne romoljon, illetve a lehetőségekhez mérten javuljon. A vízvédelem kiemelt fontosságú, mivel a főváros és a megye ellátása döntő mértékben e térség vízbázisáról történik.

•

A szemételhelyezés, illetve megsemmisítés problémáját tovább fokozza, hogy a szemét térfogata állandóan növekszik, összetétele jelentősen változik, és a fővárosban évente mintegy 4 és fél millió m3 házi, utcai és ipari hulladék megsemmisítéséről kell gondoskodni. A VI. ötéves tervidőszak első felében üzembe lép a szemétégetőmű, ami a budapesti hulladék mintegy 60 %-át képes megsemmisíteni. A fővárosban a szemétlerakóhelyek 1980-ig megtelnek, ezért a 40 '/<■ fennmaradó szemét mennyiségi elhelyezésére két lehetőség kínálkozik; egyrészt lerakóhelyet kellene biztositani az agglomeráció területén, vállalva a jelentős szállítási többletköltségeket, másrészt meg kell fontolni egy második szemétégetőmű építését a VII. ötéves tervidőszakban.

Levegőszennyeződés I

Budapest jelenleg az egyik legszennyezettebb levegűjő főváros Európában. A levegő kén és ülepedő portartalma meghaladja a megengedhető értékeket. A levegőszennyezettség csökkentése érdekében folytatódik a földgázátállítás program. Az épülő többszintes lakások kivétel nélkül korszerű fűtésmóddal valósulnak meg és ugyanezt tervezi a családiházak építőinek nagy része is. A meglévő lakások gázfűtésének kialakítása további dinamikus fejlődés előtt áll.

Az agglomerációs övezet, illetve Pest megye levegőtisztaság szempontjából az ország közepesen szennyezett területei közép tartozik. A légszennyező források megszüntetése érdekében részletes fejlesztési program kerül kidolgozásra.

i

I

I •

I

I

í

sg

I I

■■1 ll \