1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

59

f VII. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS koncepcionális alapelvei A főváros és környéke lakosságszámának és összetételének távlati alakulása- méginkább a települési funkciók (lakás, munkahely, közlekedés, stb.) fajlagos területigénye — döntően meghatározza a budapesti agglomeráció jövőbeni terü­leti fejlődését, jellegét és a területi szerkezet alakulását. Lakóterület és lakásépítés A fővárosban és környékén a lakóterületek nagyobb mértékű kiterjesztése nem indokolt, az új lakásépítés döntően a már feltárt területeken, azok további beépítésével, kiegészítésével történik. Ennek érdekében az új lakásépítést a köz­müvekkel és közlekedéssel jól kiszolgálható területekre, kell orientálni. A fővárosban még hosszútávon számolni kell a külső, szabad területek beépítésével, szem előtt tartva, hogy a nettó lakásszaporulat minél magasabb legyen. Fokozódó mértékben kell számolni a lazán beépített rossz lakásállományú városrészek átépítésével, rekonstrukciójával. A külső kerületek beépítése mellett - az anyagi lehetőségek által megengedett ütemben - az épület állományukban elavult belső kerületek rekonstrukcióját is folytatni kell. Az ugllumerációs övezetben a nagyobb településekben városias központokat kell kialakítani többszintes házak építésé­vel. Számolni kell további nagyobb mértékű családi és társasház építéssel is. I Ipari területek Budapest területén ipari park jellegű megfelelő nagyságú és bővíthető új területek kijelölését és kiépítését kell célúi ki­tűzni. Ezeken a területeken elsősorban az ipari szolgáltatás új telepei, a kommunális szolgáltatás egyes telepei, a város- fejlesztést jelenlegi helyén akadályozó, de a fővárost közvetlenül kiszolgáló áttelepítendő vállalatok, telephelyek és a belső városrészekből kitelepítendő raktárak helyezhetők el. Célkitűzés, hogy az új ipari jellegű területek egységesen, célszerűen közművesítettek legyenek, amelyeken a letelepülő egységek igényeit közös formában lehet kielégíteni (út­hálózat, vízellátás, fűtés, stb.). Az agglomeráció övezetében új ipari létesítmények megvalósítása nem indokolt a mun­kaerőhelyzetre való tekintettel. Budapest közigazgatási határain belül az ipari parkokon túl nem célszerű koncentrált raktárterületeket kijelölni, a te- rületigényes raktárhálózatot az agglomerációs övezetben indokolt létesíteni, amint azt a fővárosi agglomeráció ipa­ra intenzív és szelektív fejlesztésére hozott ÁTB irányelvek is előirányozzák. 1 ■ A városközpontok rendszere, városszerkezet A városközpontok rendszerét úgy kell folyamatosan kiépíteni, hogy azok beilleszkedjenek a budapesti agglomeráció fő, észak-déli fejlődési irányába, feloldva az eddigi radiocentrikus szerkezetet és — a közigazgatási határokon túl­nyúlva - középfokú intézményhálózatukkal, egyéb szolgáltató létesítményeikkel átfogják és ellássák a vonzáskörze­tükbe tartozó területet, A főváros általános rendezési tervében meghatározott 6 városrészközpontban (Óbuda, Moszk­va tér, Móricz Zsigmond körtér, Kispest, Örs vezér tér, Újpest területén) a főváros és környékének felsőfokú közintéz­mény szükségletei maradéktalanul nem helyezhetők el. Ezért távlati célkitűzésként még további négy kerületi központ kijelölése lenne szükséges (Csepel, Pesterzsébet, Kőbánya, Bosnyák tér). Indokolt a fővároson kívül kiegészítő közpon­tokat meghatározni, melyeket legcélszerűbb a fejlesztési irányok súlypontjaiban elhelyezni, mint pl.: Dunakeszi, Érd, Szentendre és az intenzíven beépülő lakóterületek központjában. Zöldterület Budapest körül széles erdősáv kialakításával kell biztosítani a városi levegő és klíma kondicionálását. Ennek jelentős ré­sze a budai oldalon adott, a pesti oldalon 30 km-es távolságig kell erdősíteni a szükséges védőgyűrűk kialakítása érde­kében. 33 I 43

Next

/
Thumbnails
Contents