1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
V. IDEGENFORGALOM ©F'- . „ -,. «-.. a*. ,*\- - • : f "*[ '.: A budapesti agglomeráció mind a belföldi, mind a nemzetközi idegenforgalom szempontjából jelentős adottságokkal rendelkezik. Budapest fővárosi státusából következő politikai--társadalmi és gazdasági centrumjellege, természeti adottságai, kulturális és művészeti élete, gyógyfürdői miatt a belföldi és nemzetközi idegenforgalom, az üzleti turizmus célpontja. Az övezet idegenforgalmi területei helyi jelentőségűek, a főváros és az övezet lakosságának üdülési, hétvégi pihenési I igényeit hivatottak kielégíteni. Ennek megfelelő jellegű fejlesztést igényelnek. Budapest idegenforgalmi adottságainak fokozottabb kihasználását döntően a szálláshelyek, elsősorban a szállodai férőhelyek szűkössége és a gyógyidegenforgalom feltételeinek hiánya akadályozza. A hosszútávú tervidőszakban c két probléma megoldását kell súlypontként kezelni, mert az idegenforgalmi kereslet minden eddigi előrejelzést és várakozást meghaladó mértékű növekedése a továbbiakban is azt eredményezi, hogy a Magyarországra látogató külföldiek 60-70 %-a felkeresi Budapestet. Ennek érdekében a jelenleginek kétszeresére kellene növelni a kereskedelmi szálláshelyek - túlnyomórészt szállodai férőhelyek - számát. A szállodai férőhelyek 22 ezerre való növelése indokolt, amit azt jelenti, hogy a VI. és VII. ötéves tervidőszakban mintegy 11 ezer szállodai férőhely létesítését kellene biztosítani. Ez - kiegészitva a meglévő gyógyfürdők korszerűsítésével és bővítésé vél, esetleg új fürdők építésével - megteremthetné a lehetőséget a főváros gyógyidegenforgalmi adottságainak kihasználására. Folytatni kell a régi korszerűtlenné vált j szállodák rekonstrukcióját, ezzel megszüntetve a szállodai árak és szolgáltatások színvonala közötti jelentős ellentmondást. A szállodák kategóriák szerinti összetételét is javítani szükséges, növelve a közép-és alacsonyabb árszínvonalú szállodák részarányát. Továbbra is nagy jelentőséggel bír az újonnan épülő diákszállók és kollégiumok főrhelyeinek főidénybeli idegenforgalmi hasznosítása. A fizetővcndéglátás fejlesztése még hosszabb távon sem nélkülözhető, miután jelentős - 50-60 %-os - részarányt képvisel a kereskedelmi szálláshelyeken belül. Budapest két kempingje túlzsúfoltsága miatt már nem felel meg a kultúrált elhelyezés követelményeinek. Felújításuk szükséges, de ezen túlmenően fokozódik az igény újabb kempingek létesítésére is,amelyet alkalmas terület hiányában Budapest közigazgatási határán kivül lehet csak megvalósítani. Az agglomerációs övezet üdülőterületein a fő feladat az alapvető infrastruktúra fejlesztése. A Dunakanyar, a Ráckevei Dunaág üdülőtelepüléseihez a későbbiekben a gödöllői dombvidék és a zsámbéki medence csatlakozásával kell számolI ni a budapesti agglomeráció lakosságának hétvégi pihenési igényei kielégítése érdekében. A térségban a VI. ötéves tervidőszakban 40 %-kal nagyobb vendégforgalomra számítanak, a szerény fejlesztési lehetőségek miatt azonban Pest megyében csak mintegy 2,3 ezer szállásférőhely megvalósítása várható, amelyből 1,5 ezer a kempingszálláshely. > 41
