1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
55
J’ — 8. KERESKEDELEM Budapest kereskedelmi hálózatának a fővárosi lakosság ellátása mellett kiemelkedő szerepe van az agglomerációs övezetben lakó népesség kereskedelmi ellátásában és a bel-, valamint a külföldi idegenforgalomból származó vásárlóerő lekötésében. A főváros VI. ötéves tervidőszak kereskedelmi hálózatfejlesztésének - a kiskereskedelmi forgalom várható alakulásával, a tömeges lakásépítéssel és a városrendezési munkálatokkal összefüggésben - alapvetően az ellátási feltételek további javítását kell céloznia. Minimálisan 160-180 ezer m2 nettó alapterület bővülést kellene biztosítani, jelenlegi ismereteink szerint azonban a tanácsi pénzügyi keretek csak a lakásépítéshez kapcsolódó mintegy 90 ezer m2 hálózat- fejlesztésre nyújtanak fedezetet. Az új lakótelepek alapellátását biztositó hálózat kialakítása mellett fokozottan törekedni kell a forgalmi csomópontokban, városrészközpontokban a nagy alapterületű, koncentrált egységek megvalósítására. Halaszthatatlan feladat továbbá az ellátatlan és gyengén ellátott területeken az ABC áruházak építése, a gyermekélelmezés fejlesztése, csarnok- piac rekonstrukciók végrehajtása. Kedvezőtlen a főváros kereskedelmi hálózatának területi elhelyezkedése, mert a kiskereskedelmi forgalom jelentős része néhány belső kerületben összpontosul. Az agglomerációs településeken élő lakosság vásárlásaira jellemző, hogy lakóhelyükön csak a napi cikkeket - az ingázók azokat is döntően a fővárosban - szerzik be, míg a tartós fogyasztási cikkek többségét Budapesten vásárolják. Az övezet településeinek hálózati ellátottsága még az országos községi átlagot sem éri el. Az övezet kereskedelmi hálózata - a vendéglátást kivéve - túlterhelt. A pénzügyi lehetőségek a VI. ötéves tervidőszakban nem teszik lehetővé a megye és ezen belül az övezet kereskedelmi hálózatának optimális fejlesztését. Ezért változatlanul elsődleges cél az alapellátás biztosítása, korszerű nagy áteresztő képességű ABC áruházak megvalósítása. Kiemelt feladatot jelent Dunakeszi és Érd városok hálózatának fejlesztése, továbbá Százhalombattán ruházati-iparcikk áruház létrehozása. A telepszerű lakásépítés több mint 70%-a az övezeti településeken valósul meg. Ehhez kapcsolódva az élelmiszerellátás hálózati feltételei megteremtésének elsődlegessége mellett iparcikk szaküzleteket és vendéglátóegységeket is szükséges létesíteni. Tovább kell folytatni a gyors és olcsó étkeztetést biztosító vendéglátóegységek fejlesztését, részben újak építésével, de többségében rekonstrukciók, átalakítások útján. A főváros és az agglomerációs övezet kereskedelmi ellátottságát az intenzív és extenziv fejlesztési módszerek együttes alkalmazásával lehet javítani. Az intenzív fejlesztési módszerek közül előtérbe kell helyezni a racionális nyitvatartási idők kialakítását, a hálózatrendezést, a nagykereskedelem áruutánpótlási rendszerének korszerűsítését, a fejlettebb értékesítési formák (önkiszolgálás, házhozszállítás) bevezetését. Az extenziv fejlesztési célok megvalósítása érdekében az élelmiszer-napicikk hálózatfejlesztést úgy kell előirányozni, hogy a fogyasztási cikkeket a vásárlók az otthonukhoz közel, széles választékban, kultúrált kiszolgálási formában tudják beszerezni. A napicikk ellátás terén kiemelkedő, hogy a területek között megszűnjék az ellátási különbség. A városrészközpontok iparcikk kereskedelmi hálózatát úgy kell továbbfejleszteni, hogy a belváros kereskedelmi hálózatának tehermentesítését szolgálja és telepítésük összehangoltan (felszíni közlekedéssel, Metró építéssel, városrendezéssel) történjen. Az agglomerációs övezet lakosainak ellátása és más Pest-megyei községek részbeni ellátása érdekében célszerű lenne kiépíteni az övezet központjainak iparcikk hálózatát. A nagykereskedelmi raktárhálózat egységei zömében Budapesten, kismértékben az agglomerációs övezetben települtek. Az országos nagykereskedelmi raktárkapacitás 35-40%-a Budapesten, vagy az övezet térségében helyezkedik el. A raktárhálózatra jellemző, hogy sok a kisalapterületű, korszerűtlen, szétszórt, bérelt raktár. Hátrányos, - hogy a kitelepítések ellenére - még mindig sok raktár a főváros belső kerületeiben helyezkedik el. A raktározás jelenlegi körülményei nem teszik lehetővé a megfelelő áruellátást, az áruutánpótlási idő csökkentését, veszélyeztetik az áru állagát, és igen nagymértékű az élőmunka ráfordítás, ezért a főváros és az övezet nagykereskedelmi raktárhálózatának fejlesztése hosszútávon is elsődleges feladat. Vendéglátás fejlesztését a kereslet sajátosságainak megfelelően a vendéglátóipari egységek telepítésével úgy kell megoldani, hogy azok a kereskedelmi központokba, lakókörzetekbe, idegenforgalmilag frekventált helyeken valósuljanak fc
