1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
I r -----------| 2 ezer fős befogadóképességgel. A pénzeszközök szűkössége következtében egyedül a Gödi Termálfürdő fejlesztésének előkészítése lett előirányozva a VI. ötéves tervben. 3. KÖZLEKEDÉS A főváros közlekedése hosszútávú fejlesztési koncepciójának fő célja a tömegközlekedés javítása és az új lakótelepek tömegközlekedésbe való bekapcsolásának biztosítása. A tömegközlekedés fejlesztésének tengelyében a Metró vonalainak továbbépítése áll. A többi közlekedési alágazat feladata a Metró vonalakra való ráhordás, illetve a Metró által nem érintett fővárosi területek közlekedésének biztosítása. A közlekedési eszközök korszerűsítése, a közlekedési útvonalak átépítése a nagyarányú lakásépítés mellett az elkövetkező évtizedekben a városfejlesztés egyik leghatékonyabb té- , nyezője lesz. Miután a nagyobb lakásépítési területek túlnyomórészt a városhatár közelében helyezkednek el és a lakóhely-munkahely kapcsolatok számottevő átrendeződésével nem számolhatunk, ezért a lakosság átlagos napi utazási távolságának növekedése várható. Ezt csak a tömegközlekedés gyorsításával lehet ellensúlyozni. Elsősorban a Metró hálózathoz kapcsolódva újabb MÁV és VOLÁN átszálló kapcsolatok létesülnek, amelyek a HÉV vonalak korszerűsítésével egyidejűleg gyorsítják az elővárosi forgalmat. Ezzel az agglomerációs övezetből és a távolabbi lakóhelyekről bejárók közlekedési feltételeinek minősége is javul. A VI. ötéves közlekedésfejlesztési terv a hosszútávú tervidőszak sok szempontból meghatározó része. A jóváhagyott programoknak megfelelően az Észak-déli metróvonal tovább épül a Váci út alatt, Újpest irányába. Az Árpád-lrid szélesítése állami nagyberuházásként az 1981. év elején kezdődik. A kivitelezés gyorsítására az ÁTB által jóváhagyott program szerint a hídon 1985 évben teljes szélességben zavartalan lesz a forgalom. Halaszthatatlan a Szabadság hid felújítása, amelynek munkálatait közvetlenül a Petőfi híd átépítése után kell elkezdeni. Az előzetes prognózisok megvalósulása esetén 1990-ben a mintegy 36-40 km-es metróvonal hálózat 45-52 állomással szolgálja majd Budapest tömegközlekedését, amelyhez mintegy 54 km korszerűsített, nagyobb részben már elővárosi gyorsvasútnak tekinthető HÉV vonal kapcsolódik. Ez a hálózat már a budapesti tömegközlekedési utazások 45-51%-át képes lebonyolítani. Az autóbusz közlekedés jelentősége a gyorsvasutakkal, gyorsvillamosokkal kiszolgált területeken csökken, ráhordó szerepe viszont több koncentrált lakásépitési területen nő. Ennek érdekében a járműállomány korszerűsítése folyamatosan szükséges. Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontok miatt bővül a trolibuszhálózat. A villamosvasúti járműveknél csehszlovák import, trolibusznál a hazai gyártás és a szovjet import, autóbusznál pedig a hazai járműgyártás a fejlesztés alapja. A tömegközlekedés pályái és üzemeltetési létesítményei a járműállomány színvonalához képest jelenleg elmaradottak. Ennek felszámolása csak hosszútávon irányozható elő. Jelentős feladat a tömegközlekedés korszerű járműparkjának stabil üzemeltetését biztositó telepek, karbantartó kapacitások fejlesztése is. * Az úthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére fordítható pénzügyi lehetőségek zömét közép-, de hosszútávú tervidőszakban is elsősorban a legszűkebb kapacitások bővítésére kell koncentrálni. Ezen belül is legfontosabb feladat a Du- na-hídak kapacitásának növelése és új átkelési lehetőségek megvalósítása. Az új hidakhoz kapcsolódóan elsődlegesen a pesti oldalon új közutakkal kell biztositani a város külső kerületei közötti kapcsolatot és a város belterületének forgalmi tehermentesítését. A Hungária körút kiépítésével, az Árpád-hld szélesítésével, illetve a Lágymányosi híd megvalósításával alakulhat ki az az új úthálózati elem, amely alkalmas lesz — az MO autópálya gyűrű későbbre tervezett megvalósításáig - a nemzetközi, az országos és a fővárosi forgalom szempontjából legfontosabb úthálózati kapcsolatok biztosítására. Az új utak kiépítésével párhuzamosan a meglévő főutak felújítása továbbra is jelentős feladat, mert a mai főúthálózat 1/4- c még nem rendelkezik az útvonal jellegének, szerepének megfelelő műszaki paraméterekkel. A mellékutakon is korszerűsíteni kell az elavult burkolatú szakaszokat és fokozatosan növelni a burkolt utak arányát. i! :i i
