1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
r i A közúti teherszállítás komplex fejlesztése a csomagolás-raktározás-fuvarozás-rakodás, a raktártelepítés és szállításszervezés összehangolását teszi szükségessé. A motorizáció fejlődésével fokozódó üzemanyagfogyasztás szükségessé teszi az üzemanyagtöltő állomások gyorsütemű fejlesztését. Bővíteni kell a gépjárműjavító szervízhálózatot. A parkolási rendszer fejlesztését a közúthálózat fejlődésével és a személygépkocsik számának megfelelően szükséges előirányozni. Ennek megfelelően 1990-ig a belvárosban, a városközpontok, a kerületi központok területén a mai 55 ezerrel szemben mintegy 65 ezer, hosszabb távon közel 80 ezer parkoló kialakításáról szükséges gondoskodni. Az újonnan létesülő lakótelepeken növelni kell a lakásokkal egy időpontban kiépülő parkolók számát a jelenlegi 33%—ról legalább 50%-ra. Az 1990-ig reálisan megvalósítható fejlesztések a motorizációból eredő igénynövekedéssel nem tudnak lépést tartani. A jelentősen bővülő közúti kapacitások ellenére várhatóan növekszik a rendszeresen forgalomtorlódásos útszakaszok hossza. Elviselhető körülményeket csak a tömegközlekedés elsőbbségének következetes érvényesítésével lehet fenntartani. A VI. ötéves tervi beruházási szükségleteket áttekintve megállapítható, hogy azok a jelenlegi tervidőszak előirányzatait átlagban mintegy 60%-kal haladják meg. A jelentős fejlődés ellenére nem lesz mód a közúti hálózatszerkezet kívánt mértékű javítására, a dunai közúti átkelési kapacitáshiány felszámolására, az elővárosi gyorsvasúti hálózat kiépítésére, a belterületi útvonalak tehermentesítésére. Az úthálózat kiépítettségének javítása is csak részlegesen valósulhat meg. Az előirányzott fejlesztések eredményeként azonban a közúti közlekedés színvonalának kismértékű, a tömegközlekedés szolgáltatási szintjének jelentősebb javulását lehet elérni. Az agglomerációs övezet és a főváros között az autóbusz és HÉV mellett a vasút biztosít az ingázó utazásokhoz egyre javuló színvonalú tömegközlekedési kapcsolatot. A HÉV az övezet tíz települését szolgálja ki négy vonalon, míg az autóbusz 12 agglomerációs település közlekedését bonyolítja. | Néhány főváros környéki településen a lakótelepek továbbépülése a járatok meghosszabbítását igényli. Az agglomerációba tartozó települések tömegközlekedési kapcsolatai kötöttpályán és közúton is biztosítottak. A kötöttpályás fejlesztésekben további javulás csak a HÉV vonalak gyorsvasúttá fejlesztésével várható. Egyre sürgetőbb a csepeli HÉV-nck Szigetszentmiklósig történő meghosszabbítása, amelyet a telepszerű többszintes lakásépítés és a térség dinamikus fejlődése indokol. A közúthálózat gerincét az országos főhálózat nagyforgalmú útjaiképezik, néhány fontosabb keresztirányú összekötő úttal. Az V. ötéves terv végén az övezet településeiben a belterületi tanácsi utak 33%-a kiépített. A VI. ötéves tervben ez az arány 36%-ra emelkedik. Az úthálózat fejlesztésének főbb követelménye, hogy a fokozott forgalomnövekedés igényeit kielégítő nagykapacitású és gyors utazási sebességet biztosító főhálózat tovább bővüljön. Térbelileg külön kell választani a távolsági és helyi terheléseket. Az övezetből kiinduló egyirányú hétköznapi utasforgalom nagysága eléri a 143 ezer főt, amelyben a nem munkábajá- rók is szerepelnek. A személyforgalom közel 98%-a a fővárosba irányul. Az utasforgalom mintegy 87%-a tömegközlekedési, 13%-a egyéni közlekedési eszközön bonyolódik. Az utazások túlnyomó többsége ingaforgalom, amelynek egyenetlenségére jellemző, hogy a reggeli csúcsban az utazások 98%-a, míg a délutáni csúcsban csak 77%-a jelentkezik. I A VI. ötéves tervben az övezetből a főbb utazási és utasáramlási irányok nem változnak, az ingázás szín tenmaradasával lehet számolni. A tömegközlekedési eszközök részarányaiban kismértékű igényeltolódás várható az autóbuszkózleke- dés felé. A HÉV vonalak megkezdett gyorsvasúttá fejlesztését folytatni kell, olymódon, hogy az árufuvaroztatásfeltételeinek megteremtéséről is gondoskodás történjen. A MÁ V hálózatának az agglomeráció területén 46 vasúti pályaudvara, állomása és 30 megállóhelye van. A pályahálózat megközelíti a 250 km-t. A fővárosba vezető 11 MÁV vonal, a 4 BKV-HÉV vonal, a 10 BKV és 30 VOLÁN autóbuszvonal a környéki települések vasútállomásaira ráhordó autóbuszjáratokkal együtt az övezetben 13 féle utazási ■ják « —
