1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
48
0 H ' mechanikai tisztítófokozat. A VI. ötéves tervben indul ez utóbbi szennyvíztisztító II. építési üteme is. Ennek névleges kapacitása szintén 140 ezer m3/nap lesz és a biológiai fokozat üzembeállítása a VII. ötéves tervidőszakban valósul meg. A VU. ötéves tervidőszakban induló beruházással - üzembehelyezése a VIII. ötéves tervben várható - Csepel északi területén 420 ezer m3/nap kapacitás jön létre. A tervezett fejlesztések eredményeként 1995-ig 772 ezer m3/nap névleges biológiai tisztitó telep kapacitással rendelkezik a főváros, amely az akkor szállított szennyvízmennyiség 56%-a lesz. További megoldandó környezetvédelmi feladatot jelent a szennyvíz-iszap kezelése és elhelyezése is. Az utóbbi a 11. , Szemétégető megépítésével nyeme megoldást. Szennyvíztisztítás az agglomerációs övezetben A térségben a szennyvíztisztítás területén is kedvezőtlen a helyzet. Bár számos településben működik tisztítótelep, azokra a túlterheltség jellemző (Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós). A csatornahálózat kiépítettségének hiánya miatt a szennyvíz nem juthat el a telepre (Dunakeszi, Pécel). A szentendrei szennyvíztisztító telep Pomáz szennyvizeit is fogadja, Leányfalu csatlakozása tervbe van véve. A Dunakeszi telepre jut Fótról, Mogyoródról és Gödről a szennyvíz, ezért a VI. ötéves tervben fejlesztése célszerű. Érden a telep már elkészült és részleges szennyvíztisztítást végez, hasonló a helyzet Törökbálint, Budaörs településeken is. A VI. ötéves tervben a szennyvíztisztító kapacitás tovább bővítése szükséges. Ezek közül jelentősebbek a Százhalombattán 3 500 m3/nap, Érden 2 000 m3/nap kapacitással épülő, Budaörsön Törökbálinttal közös tisztítómű épül 3 200 m3/nap kapacitással. A Budakeszi telep 3 500 m3/nap kapacitással bővül, Solymáron pedig 1 000 m3/nap kapacitású tisztítótelep építése fejeződik be. Árvízvédelem A főváros 525 km" területéből mintegy 30 km árvíz esetén veszélyeztetett. E területen mintegy 160 ezer lakos él és a veszélyeztetett népgazdasági érték 10 milliárd Ft nagyságrendű. A védvonal hossza 83,6 km, amelyből 56 km magas- part, 27,6 km védtöltés, vagy árvizvédelmi fal. A magaspartok 100-120 éve épültek, igy állaguk rohamosan romlik, a i meglévő védvonalak 39%-a magassághiányos. A következő 15 éves terv legnagyobb volumenű épitése a Római parti védmű, elsősorban a békásmegyeri lakótelep ár- j vízvédelmi biztonságát szolgálja. A további szakaszokat a VI-VII. ötéves tervben szükséges megépíteni, melynek aktualitását az észak-budai tervezett lakásépítkezéseken túl Csillaghegy és Római fürdő beépített területének, valamint 96 ha nagyértékű üdülőterületnek védelme is indokolja. A magassághiányos védvonal-szakaszokból 1990-ig kb. 10 km koronaszintjének emelését kell elvégezni. Fürdőfejlesztés fc A fővárosban 10 gyógyfürdő, 6 strandfürdő, 21 idényfürdő üzemel, összes befogadóképesség 70 ezer fő, amely az ellátási minimum felét sem közelíti meg. A fürdők állapota az utolsó évtizedekben erősen romlott és ez a folyamat fcntartással már nem állítható meg, így előtérbe kerül a nevesebb hagyományú fürdők rekonstrukciója. A halaszthatatlan rekonstrukciók olyan jelentős eszközöket igényelnek, hogy mellette nagyobb arányú fejlesztések, illetve új fürdők építésére nem kerülhet sor. A VI. ötéves tervben be kell fejezni a Gellért fürdő rekonstrukciójának és a Pascal fürdő I. ütemének építését. A VII. ötéves tervidőszakra elő kell irányozni a Széchenyi fürdő rekonstrukciójának és a Lukács fürdő újjáépítésének megkezdését. Az agglomerációs övezetben és a közelben lévő településeken az utóbbi években jelentős fürdőfejlesztés került végrehajtásra. Korszerű strandfürdő üzemel Leányfalun, az övezeten kívül Ráckevén és Visegrádon. Az övezetben működő fürdők befogadóképessége az üdülőterületeken koncentrálódik és messze alatta marad a tényleges igényeknek. A fővárosi lakosság idegenforgalmának jelentős része áramlik a Dunakanyar és a Ráckevei Duna körzetébe. Ugyanakkor a szabadstrandolás lehetőségei az élővizek szennyezettsége miatt egyre szűkülnek. Nagyobb befogadóképességű és a közegészségügyi követelményeket is kielégítő természetes strandfürdő csak a Veresegyházi tó partján üzemel, összesen m 32 $> 1 — ,
