1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
r™"1 merációs övezet vízellátottságát összehasonlítva az övezet jelentős lemaradása állapítható meg. Az iparosodás, a telepü- i lésfejlesztés, az üdülőterületek tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a főváros és az övezet kétirányú rendszeres kapcsolata az igények kielégítésének közelítését teszi szükségessé. Az agglomerációs övezet vízellátási színvonala az ország átlagos ellátásával közel azonos, a közüzemi vízzel ellátott lakások aránya 53%. A fővárosi hálózatról ellátott településekben a vízellátás színvonala általában alacsony. Ez a helyzet azokban a településekben, amelyek a fővárosi hálózatnak olyan pontjához csatlakoznak, ahol a fővárosi kerületek ellátásában is hiányosságok mutatkoznak. Kedvezőbb a helyzet a víztermelő helyek közelében fekvő településeken. Az egyes települések elmaradottsága a tervszerűtlen hálózatfejlesztés nyomait hordozza, nagyobbrészt azonban a helyi vízbeszerzési lehetőség hiánya és ezzel párhuzamosan a regionális vízellátó rendszer építésének magas fajlagos beruházási költségei okozzák a lemaradást. A VI. ötéves tervben megvalósuló lakásépítések, korszerűsítések, a termelői (ipari, mezőgazdasági) vízigény a közüzemi vízművek további kapacitásbővítését teszi szükségessé. Ennek figyelembevételével az övezetben a víztermelő kapacitás mintegy 22 ezer m3/nap mennyiségű bővítését tervezik. Ebből 6,5 ezer m3/nap a fővárostól átvételre tervezett kapacitás, a többit a meglévő vízművek fejlesztésével és új vízbázisok kialakításával lehet biztosítani. A fővárostól átvett vízzel kerülne kielégítésre Tököl, Nagykovácsi, Kcrepestarcsa, Szigetszentmiklós, Budaörs és Budakeszi községek vízigénye. Jelentős vízbázis kiépítésével, bővítésével számolnak Érden, Százhalombattán, Dunakeszin és a Vác-Gödöllői regionális rendszerben. A tervezett vízellátás 207 km vízvezetékhálózat és 15,6 ezer m3 víztároló kapacitás megépítését teszi szükségessé. A tervidőszak végén a közműves vízzel ellátott lakások aránya eléri a 62%-ot, a városokban megközelíti a 80%-ot. i Im Csatornázás, szennyvíztisztítás ' A főváros csatornázandó területének (250 km2) még csak mintegy fele (53%-a) csatornázott. E területen van a lakások 76,4%—a. A naponta átlagosan elvezetett szennyvíz 900 ezer m3. A város döntően egyesített rendszerű hálózata elvezeti a vízgyűjtő területre hullott csapadékot is. Az előreszámítások szerint a csatornahálózat bővítése ötéves tervciklusonként 150-300 km lesz. Az elmaradások pótlása miatt a csatornahálózatot dinamikusabban kell fejleszteni, mint az ivóvízhálózatot. 1990-ig elsődleges feladat a gyűjtő- és főgyűjtő hálózat megfelelő fejlesztésével a telepszerűen épülő lakások és a környezetükben lévő ellátatlan területek bekapcsolása a közcsatorna hálózatba, valamint az agglomerációs övezet területeivel való kapcsolat bővítési lehetőségének megteremtése. [ I A VI. ötéves tervidőszakban a telepszerű lakásépítéssel összhangban mintegy 120-150 csatornahálózat fejlesztés indokolt. A VI. és Vll. ötéves tervben a fejlesztés mellett egyre nagyobb arányban kell megoldani a rekonstrukciós feladatokat is. Előzetes számítások szerint a fejlesztések hatására a közcsatornába bekapcsolt lakások aránya a VI. ötéves I tervidőszakban 79%—ról 82%—ra, 1990-re 84%—ra nő. Az agglomerációs övezet városai - Érd kivételével, ahol jelenleg van folyamatban a főgyűjtők kiépítése - csatornázottak. A városokon kívül az övezet 13 településében van csatornahálózat. i Az agglomerációs övezet településeinek szennyvíz elvezetése viszont igen elmaradott, a közcsatornával ellátott lakások aránya mindössze 10%. Az agglomeráció területén is érvényesül az az általános tendencia, hogy a vízvezetékhálózat fejlesztés ütme gyorsabb mint a csatornázásé, ezért a növekvő szennyvízelvezetési igények kielégítése a VI. ötéves tervben 132 km szennyvízcsatorna megépítését indokolja. A tervezett fejlesztések hatására a VI. ötéves terv végére 52 ezer m /nap lesz a csatornán elvezetett szennyvízmennyiség. Ez az összes keletkező szennyvíznek 47% —át teszi ki. A csatornába bekötött lakások aránya az övezet területén átlagban eléri a 15%-ot, a térség városaiban átlagosan a 30%-ot. Szennyvíztisztítás a fővárosban Dél-Pesten 1966 óta 30 ezer m3/nap kapacitású biológiai tisztítómű üzemel. A szennyvíztisztító telepek építési programja az V. ötéves tervidőszak elején indult. Megkezdődött és tervszerűen folyik a dél—pesti tisztítótelep építése, amelynek névleges kapacitása 42 ezer m3/nap biológiai tisztítás. Ugyancsak megkezdődött Palotaszigeten az északpesti szennyvíztisztító I. ütemének építése. Ez 140 ezer m3/nap névleges kapacitású biológiai tisztításra lesz alkalmas és a VI. ötéves tervben kezd üzemelni. 1980-ig elkészül és üzembelép egy közbenső műszaki állapotnak megfelelő ff 1 fc
