1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
45
T1 A tanácsi lakóházfenntartási tevékenység Alapvető feladat 1990-ig az időnormák alapján esedékes 95-100 ezer tanácsi bérlemény felújítása, továbbá a megmaradó épületekben mintegy 125-135 ezer tanácsi lakás felújítási elmaradásának fokozatosan történő pótlása. A Budapesten lévő kb. 15 ezer egyéb állami lakásból mintegy 5 ezer lakás a többszintes épületek szövetkezeti és személyi tulajdonú lakásai közül további 5 ezer lakás felújítása válik esedékessé. A II. 15 éves időszakra számítható fővárosi felújítási szükséglet összesen mintegy 23—245 ezer lakás felújítása, amelyből mintegy 220-235 ezer bérlemény tanácsi kezelésbe tartozik. 1976-1980 közöss a tervezettel azonosan mintegy 44 ezer lakás felújítása fejeződik be, így az 1981 utáni időszakra mintegy 176-191 ezer tanácsi kezelésben lévő lakás felújítása marad, amely teljes egészében nem teljesíthető. A számítások szerint 150-155 ezer lakás felújításához teremthetők meg a gazdasági-műszaki feltételek, tehát 26-36 ezer lakás felújítása az 1990 utáni évekre húzódik át. A fővárosban a VI. ötéves terv lakóházjavítási és fenntartási tevékenységet az előző tervidőszakokban már elhatározott célok, valamint a távlati koncepcionális elgondolások aktuális feladatai lényegében meghatározzák. Ebből kiindulva legfontosabb feladatul a felújitási ciklusidők folyamatos betartásával az újabb elmaradások keletkezésének megakadályozása és korábbi felújítási elmaradások fokozatos felszámolásának folytatása jelölhető meg. A korábbi elgondolásokkal és koncepcionális célkitűzésekkel szemben ugyanakkor - a várhatóan szűkös pénzeszközök miatt és a maximális lakásszaporulat biztosítása érdekében - csak mérsékeltebb ütemben indítható a magas szanálással járó városrész rehabilitációs program végrehajtása. A VI. ötéves tervidőszakban - az anyagi lehetőségektől függően - tervszerűen kell folytatni az épületállomány fenntartási, állammegóvási és városképi szempontból is jelentős sortatarozásokat. A belvárosi rekonstrukció befejezése és a folyamatban lévő egyéb központi feladatok folytatása mellett - kísérleti jelleggel - célszerű megkezdeni a városrész rehabilitációs munkálatokat. A lakóházfenntartási feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a szükségleteknek megfelelő nagyságrendben és összetételben biztosított legyen az építőipari kivitelező kapacitás. Az ingatlankezelő vállalatok házilagos részlegeit és a tanácsi építőipari vállalatokat a naturális szükségleteknek megfelelően kell fejleszteni. A fenntartási kapacitásnövelés egyik módja, hogy a VI. ötéves tervben az átmenő kötelezettségeken kívül mentesítsék a tanácsi építőipari szervezeteket beruházási munkák végzése alól. Az agglomerációs övezet lakásellátása Az V. ötéves tervidőszak végén az agglomeráció településeinek közel 144 ezer lakásában 432 ezer lakos él. Így 100 la- i kásra 327 lakos jut, 10%-kal több mint az országos átlag, jelezve az agglomeráció népességének az átlagosnál rosszabb lakásellátottságát. A településeken az utóbbi években évi mintegy 4,2 ezer - 4,5 ezer lakás épült fel, amely tekintettel a népességszám növekedésére csak az 1 000 lakosra jutó lakások számának szintentartására volt elegendő. Az utóbbi években kismértékben csökkent a lakásmegszűnések száma, így valamelyest javult a lakásállomány nettó növekedése, az átlagos laksűrűség azonban romlott. A lakásépítési átlagok mögött az agglomeráció egyes területeit illetően jelentős szóródás tapasztalható. így intenzív lakásépítés jellemzi az övezet négy városát. Az utóbbi években jelentősen nőtt a lakásépítés a déli övezet településein - különösen Szigetszentmiklóson - egyes üdülőközségekben (Leányfalu, Talii- tótfalu), valamint több nagyobb népességű községben, mindenekelőtt Budakeszin, Budaörsön, Kerepesen, Solymáron. A fővárost délről, dél-nyugatról övező településeken, ahol leggyorsabb a népességszám növekedése, átlagon felüli a lakásépítés intenzitása is, de nem arányosan a lélekszám gyarapodásával. Ezeken a településeken így általában nem javul a lakásellátottság. Az övezet egészét tekintve alacsony az állami és szövetkezeti erőforrásból épült lakások aránya, ilyen fedezetből jelentős mértékű lakásépítés csak a 4 város területén valósult meg. Bár néhány, a fővárossal közvetlenül határos településen (Budaörs, Budakeszi, Halásztelek, Vecsés) az utóbbi években megjelent a többszintes, telepszerű építkezési forma, az építkezések zöme hagyományos, családiházas jellegű és ez jelentős területfelhasználással és nagymérvű közművesítési feladatokkal jár együtt. Az újonnan épült lakások kedvezőbb felszereltsége érezhetően javítja a lakásállomány minőségi szívonalát. Az előzetes számítások szerint a VI. ötéves tervidőszakban 19,2 ezer darab lakásépítést és 4,8 ezer darab lakásmegszűnést irányoznak elő. A tervezett lakásszámmal az övezet 53,2%—kai részesedik a megye összes lakásépítéséből. A lakásépítés 23,6%—a telepszerű többszintes (4 550 db), 76,4%-a pedig egyéb többszintes és családiházas (14 650 db) konstrukcióban épül. Az előirányzott állami és magánlakásépítésből a városokban 6 300, az egyéb településeken 12 900 valósul meg. A lakásmegszűnés a városokban 910; az egyéb településeken 3 890 darabban tervezhető. 1------------------------------------------------------------------------------------------------------------ - I
