1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
' » Az agglomerációs övezetből a munkavállalóknak közel a fele eljáró, elsősorban budapesti munkahelyekre. E nagyará- , nyű ingázás abból ered, hogy helyben viszonylag kevés a munkalehetőség, az övezet lakossága az aránylag jó közlekedési kapcsolatok mellett a fővárosban kedvező elhelyezkedési lehetőségeket talál. Az övezet iparában az V. ötéves tervidőszak végéig foglalkoztatottak szánta várhatóan 2%-kal csökken. Az építőipar létszáma a tervezettnek megfelelően mintegy 2 ezerrel nő. A mezőgazdaságban foglalkoztatott létszám szinten maradásával kell számolni. A viszonylag magas - 15,6 ezer fős - létszám annak következménye, hogy a főváros környéke termelőszövetkezeteiben jelentős a mellék- és segédüzemági tevékenység. Jelentős mértékű, közel 15%-os növekedés az övezet tercier szaktorában prognosztizálható. A jelentős növekedés oka, hogy az övezet infrastrukturális ellátottsága elmaradott és a bázisszámok alacsonyak (4.sz. táblázat). fc A VI. ötéves tervidőszakban a munkaerőforrás kedvezően alakul, 5,8%-kal emelkedik. A munkaképes korúak és idős aktív keresők száma 1981-ben 260 ezer, 1986-ban 275 ezer fő lesz. A VI. ötéves tervidőszakban is elsődleges célkitűzés, hogy a rendelkezésre álló többletmunkaerő elsősorban a tercier ágazatokba áramoljon, ennek várható eredményeként 1986-ra a tercier szektorban foglalkoztatottak összlétszáma már megközelíti az iparban és építőiparban foglalkoztatottak együttes létszámát. Az iparban csak csekély mértékű létszámnövelést lehet előirányozni. Az építőiparban mintegy 1,3 ezer fős létszámnövekedés várható, amely előreláthatólag enyhíti a meglévő létszámgondokat és elősegíti az övezet infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósítását. A mező- gazdaságban foglalkoztatottak számának kismértékű növekedése az országos előirányzattal ugyan ellentétes, a városellátó jelleg erősödése, a hűtőipari kapacitások fejlesztése, a szolgáltatási tevékenységekben való közreműködés azonban indokolttá teszi. A foglalkoztatottsági szint alakulása az övezetben előnyös. A munkaerőforrásként figyelembe vehető népességből az aktív keresők száma eléri a 83%-ot. Az országos átlagnál 5%-kal magasabb a férfiak foglalkoztatottsági színvonala, a női foglalkoztatottaké pedig 77%, amelynek szintje a demográfiailag megengedhető határon mozog. / A munkaerő utánpótlás a VI. ötéves tervben biztosított, mert az első ízben munkába-illetve tagsági viszonyba lépők száma meghaladja a nyugdíjba vonulók számát. A munkaerőutánpótlás a fizikai foglalkozásúak esetében jelent gondot, elsősorban a mezőgazdasági és vízgazdálkodási ágazatokban. | A tervszerű munkaerőáramlást a VI. ötéves tervidőszakban is a kötelező munkaeröközvetítéssel célszerű elősegíteni. ' A A VI. ötéves tervidőszak végétől az ezredfordulóig 20-30 ezer fős létszámnövekedés prognosztizálható. A foglalkoztatottsági struktúra változási iránya a fővárosiéhoz hasonló, de a termelő és a tercier ágazatok közötti arányeltolódás mértéke kisebb. I Az ipar és mezőgazdaság létszáma állandósul, az építőiparban foglalkoztatottak létszáma minimális mértékben növekszik. A szállítás- hirközlés ágazatban 5 ezer, a kereskedelemben 4 ezer fős létszámfejlesztés irdnyozltaló elő. A tercier szektor nem anyagi ágazataiban 11-15 ezer fős létszámnövekedés várható (5.sz. táblázat). A Főváros álláspoi,tja: Az agglomerációs övezetben az ipar és mezőgazdasági ágazatok létszámának növekvő foglalkoztatási célkitűzése nem reális, mert r - a térségben hosszútávon is korlátozni kell az ipari tevékenység telepítését és a meglévő egységeknél a létszámnöveléssel járó bővítést,- gátat kell szabni a mezőgazdaságban (különösen a melléküzemágakban) foglalkoztatott létszám növekedésének,- a továbbiakban is dinamikusan szinten kell tartani a főváros pótlólagos munkaerőszükségleteként jelentkező napi fővárosi ingázás nagyságrendjét. Nem képezheti az övezet munkaerőforrását a fővárosban esetenként megszűntetésre kerülő üzemek, telepek, tevékenységek felszabaduló létszámai sem, mivel a tervszerű munkaerőátirányítás és átcsoportosítás útján azok a tercier ágazatok munkaerőigényét hivatottak biztositani. Fest megye álláspontja: Az agglomerációs övezet foglalkoztatáspolitikai koncepciója megalapozott, ugyanis a budapesti ipar és mezőgazdaság létszámcsökkenése bőven ellensúlyozza az övezet iparának és mezőgazdaságának szinten' tartását hosszútávon is. sk 1------------------------------------------to l
