1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
I ~l i Az övezet esetében a létszám szintentartása lehetővé kell, hogy tegye a modern termelőberendezések kihasználását és gazdaságos működtetését, valamint az esetenként felszabaduló létszámra alapozva megvalósíthatók lennének a fővárosból az övezetbe történő indokolt áttelepítések. Az övezet munkaerőgazdálkodásának reális megvalósításánál tekintetbe kell venni, hogy a főváros és az övezet ipara ugyanabból a munkaerőforrásból bővíthető. Így a főváros és az övezet termelőágazatinak megfelelő munkaerőellátása érdekében e térségben továbbra is korlátozni kell új üzemek telepítését, a fővárosi nagyvállalatok telephelyeinek létesítését, a meglévő egységeknél a létszámnöveléssel járó bővítést. A lakosság igényeinek kielégítése miatt azonban célszerű fejleszteni az övezet mindennapi fogyasztására termelő mindenekelőtt élelmiszeripari, valamint az ipari szolgáltatást ellátó hálózatot. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA 1981-2001 KÖZÖTT lg • A hosszútávú tervidőszakban a budapesti agglomerációban rendelkezésre álló munkaerő felhasználásának tervezésénél a tercier ágazatok munkaerőellátásának elsődlegessége a cél. Jelenleg az ezen ágazatokban foglalkoztatottak száma még alacsonyabb az iparban és az építőiparban dolgozókénál. A hosszútávú tervidőszak végére az arány úgy változik, hogy a tercier ágazatok létszáma növekvő mértékben meghaladja az ipari és építőipari keresők létszámát, így 1986— bán 1,7%-kal, 1991-ben 3,8%-kal, 1996-ban 5,5%-kal, 2000-re a budapesti agglomeráció összes aktív keresőjének 57%-a a tercier ágazatokban lesz foglalkoztatva. Hosszútávon a munkaerőhelyzet jellemzője a globális és struktúrális egyensúlyhiány, amely a gazdaság újratermelési folyamatának általános egyensúlyhiányán alapul. A foglalkoztatási egyensúlyhiányt ennek megfelelően nem lehet megszűntetni - sőt érdemlegesen mérsékelni sem - egyoldalúan munkaügyi eszközökkel. Csak az egész újratermelési folyamat aránytalanságainak mérséklése, az érdekeltségi viszonyok továbbfejlesztése, ezen keresztül a munkaerőkereslet visszafogása és szerkezetének megváltoztatása hozhat hosszútávon eredményt. Ezek elősegítése érdekében a következő változásokkal lehet számolni: Az ipar fizikai állományán belül tovább nő a szakmunkások aránya, amit indokolt az a célkitűzés, hogy a gépesítettség foka jelentősen emelkedik (pl. a vülamosenergia-iparban, a kohászatban, a vegyiparban az automatizálás, a többi ága- / zatban a komplex gépesítés a cél). [ A kisegitő tevékenységben - főként az anyagmozgatásban - teljeskörűvé válik a gépesítés, kivéve az élelmiszeripart és a könnyűipart. Az előirányzott műszaki-technikai fejlődés jelentősen csökkenti a segédmunkás igényt. A szakmunkások iránti igényeket tovább növeli, hogy egyrészt emelkednek a szolgáltatások és karbantartások iránti igények, másrészt a termelés műszaki színvonalával párhuzamosan fokozódnak a minőségi követelmények. A technikai fejlődés másik jellemzője, hogy bővül a termelés tömegszerűsége, és ez a betanított munkások iránti igényeket növeli. Az építőiparban a hagyományos termelési módokat a komplex gépesítés váltja fel és ez elvileg a betanított munkások fc iránti szükségleteket növeli. Több tényező hatására tovább emelkednek a szakmunkás igények is, pl. nő a szakmunkás tevékenységek aránya, építőipari szolgáltatások, karbantartások volumene, a rekonstrukciós munkák szerepe. Kereskedelem - vendéglátás területén ellentétesen ható tényezők alakítják a szakmunkásigényt, mert az önkiszolgáló üzletek elterjedése csökkenti, a gépesítés növeli a szakmunkás munkakörök arányát. A szállitás - hírközlésben - a technika fejlődésével - tovább emelkedik a szakmunkások aránya. A mezőgazdaságban egyaránt nő a szakmunkások aránya, a technikai fejlődés és az ezzel párhuzamosan növekvő karbantartási tevékenységek miatt. Az egyéb ágazatokban is emelkedik a szakmunkások aránya a műszerezettség fejlődése következtében. A foglalkoztatottság szerinti átrétegeződés fontos jellemzője hosszútávon, hogy folytatódik a nem fizikaiak arányának növekedése. 1970-2000 között mintegy 9%-os arányváltozás prognosztizálható. I I— — ------------------------I
