1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
,1 1 , A jelenlegi tervidőszakra a tercier szektorban előirányzott létszámfejlesztések - az ipar tervezettet meghaladó csökkenése ellenére — eddig nem realizálódtak. Az elmaradások pótlását (létszámhiány miatt bezárt üzletek, betöltetlen egészségügyi munkahelyek, stb.) figyelembe véve, 1981-re összesen legalább 1 194 ezer fő munkavállalóm lenne szükség. A rendelkezésre álló munkaerőfedezet azonban ennél több mint 11 ezerrel kevesebb. A VI. ötéves tervidőszakban, a jelenleg ismert munkaerőfeszültségek, valamint a tervezett fejlesztések alapján 1986-ra 1 179 ezer Jós létszámfelhasználás jelölhető meg szükségletként. Ez az előirányzat azzal számol, hogy az ipar létszáma 45 ezer fővel tovább csókken. A foglalkoztatottak létszáma az iparban 1986.1. 1-én várhatóan 380 ezer (a fizikaiaké maximum 270 ezer) fő lesz (l.sz. táblázat). A munkaerő számítások szerint az építőiparban - a felújítások munkaigényesebb vonzatára is tekintettel - 5 ezer, a szállítás- hírközlésben 4 ezer, a kereskedelemben - a jelenlegi elmaradások pótlásával b számolva - 8 ezer fős bővítés indokoltnak tekinthető. A tercier szektor nem anyagi ágaiban 16 ezer fő a létszámfejlesztés, elsősorban az oktatás és az egészségügy bővülő feladatainak ellátásához. Az iparban tervezett létszámkibocsátás lényegében csak a lakónépességből munkába vonhatók számában bekövetkező csökkenés ellensúlyozására elegendő; az ingázás visszaesésének pótlására, valamint az előzőekben már részletezett ágazatok létszámtöbblet igényeire már nem nyújt fedezetet. Emiatt az indokolt munkaerőkereslet 1986-ra több mint 50 ezer fővel haladja meg a várható kínálatot. A főváros VI. ötéves tervét nyilvánvalóan nem lehet 50 ezer fő munkaerőliiánnyal tervezni, vagyis tudomásul venni egy ilyen helyzet rendkívül káros hatásait. Ez annál is inkább veszélyes, mert még az előbbiekben kimutatott 50 ezer létszámliiány is fiktív. Az iparban ugyanis a 45 ezres létszámcsökkenés után kialakult létszámot tekinti keresletnek, holott a fővárosi ipari üzemek - a mai helyzethez hasonlóan a jövőben is - a meglévőn felül több tízezres létszámigénnyel számolnak. Nem vitatva az új gazdasági környezet és szabályozás e tekintetben várható pozitív hatását, a feszültséget a fővárosban nagyobbnak érezzük az ez úton feloldhatónál. Ezért a Politikai Bizottság 1978. május 30—i határozatában foglaltaknak megfelelően a főváros speciális helyzetét a munkaerőhelyzet megítélésében is érvényesíteni kell és a befolyásolás eszközeit az országostól esetenként eltérően is alkalmazni szükséges. Az országos foglalkoztatáspolitikai koncepcióban előirányzottak egyes elemei a fővárosban csuk azoktól eltérően valósíthatók meg (pl. az időskorú népesség munkában maradásának, az ingázás növelésének anyagi (jogi) eszközökkel történő elősegítése; a kisüzemek, a tsz melléküzemágak, közös vállalkozások további fejlesztésének - az országos koncepciókkal szembeni — korlátozása; a kötelező munkaeröközvetítés korszerűsített alkalmazása, a munkáltatók minősítési (sorolási) rendszerének fenntartása, stb.). » 1 A főváros munkaerőhelyzetének lényeges javítása tehát kizárólag munkaügyi intézkedésekkel nem érhető el, de ehhez a tanács rendelkezésére álló eszközök sem elégségesek. A célok megvalósulása komplex, műszaki fejlesztési, pénzügyi, közgazdasági szabályozó rendszerbe beépülő - és esetenként adminisztratív jellegű (központi és fővárosi) - intézkedéseket, illetve azok következetes végrehajtását igényli, melyeknek mélyreható szemléletbeli változással kell együttjárni. Szembe kell nézni a munkaerőhelyzet realitásaival más vonatkozásban is. Az építőiparban nem lehet munkaerőnövekedéssel számolni: a gépesítés és a munkaerő jobb kihasználásával kell a feladatokat elvégezni. Felül kell vizsgálni a tér- , cier ágazatok létszámigényét is és mindenütt munkaerő kímélő szervezési intézkedésekkel, illetve a meglévő létszám hatékonyabb kihasználásával kell a növekvő feladatok ellátását biztosítani. A tercier szektor nem anyagi ágaiban az V. ötéves tervi létszámfejlesztések időarányosan megvalósulnak. Az egészség- ügyi, szociális és kulturális ágazatokban előirányzott beruházások és rekonstrukciók egy részének kivitelezése késedelmes. Egyes üzembehelyezések és feladatok is a VI. ötéves tervidőszakra húzódnak. Erre, valamint Budapest országos szolgáltatási-ellátási feladataira, színvonalára tekintettel - a várható szükségletek növekedése szerint differenciáltan — 1981—1985. években ezen ágazatokban együttvéve 16 ezer fős létszámfejlesztést vettünk számításba, döntően az oktatás és az egészségügy területén. Az összes munkaerőszükségletet (felhasználást) Budapesten 1981-ben 1 194,0 ezer, 1986-ban 1 179,0 ezer főben határoztuk meg(2.sz. táblázat). A ténylegesen munkába vonhatók száma azonban (a budapesti lakónépességből és ingázókból együtt) az általunk prognosztizált fejlesztésekhez nem nyújt fedezetet, 1981-ben annál 11,5 ezerrel, 1986--bun 52,8 ezerrel lesz kevesebb. » “ m -------------
