1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
emelkedik - az V. ötéves tervidőszak első felének magas születésszáma következtében - a 6-13 éves általános iskolás > korcsoport létszáma. (1981-86 között 186 ezerről 224 ezer főre nő.) A munkavállalási korban lévük száma öt év alatt 28 ezer fővel csökken. Az időskorúak létszáma gyors ütemben nő, ami kismértékben mérsékli a népességszám csökkenését. A népességfejlődés alapvető változását jelzi, hogy míg az elmúlt 25 év alatt Budapest lakossága mintegy 410ezer fővel (25%—kai) növekedett, addig 1981-2001 között a népességszaporulat folyamatosan csökken és az ezredfordulón kevesebb lakója lesz a fővárosnak a jelenleginél. A jelenleg ismert hosszútávú prognózis szerint 1986-2000-ig a népesség száma várhatóan a következők szerint alakul: ; Az élveszületések száma a 15 év alatt változatlan nagyságrendű lesz, - évente 18-19 ezer fő - így a VII., Vili., IX. ötéves tervidőszakok alatt 270-280 ezer élveszületéssel számolhatunk. A halálozások száma azonos szinten várható - évenként 31-32 ezer főben határozható meg - a VII., VIII., IX. ötéves tervidőszakok folyamán összességében 470—480 ezer főben valószínűsíthető. : A természetes fogyás - az élveszületések és halálozások figyelembevételével - 200 ezer fő. A vándorlási nyereség folyamatosan csökken, az 1986. évi mintegy 5 ezres pozitív egyenleg 2000. évre 1,4 ezerre ( szűkül. A népesség természetes reprodukciója nem biztosított, ezt a folyamatot a vándorlási nyereség sem ellensúlyozza, 15 év alatt (53; 58; 50) összesen 161 ezer fős népesség fogyás várható. A lakónépesség az 1986. évi 2 083 ezer főről 2000-re várhatóan 1 922 ezer főre csökken a fővárosban. í wllm&mam I A lakónépesség korösszetétele kedvezőtlenebbül alakul az országos átlagnál. * 1986 és 2000 között a bölcsödéskorú népesség 4,5 ezer, I az óvodáskorúak létszáma 16,7 ezer, az általános iskoláskorúak létszáma 86,8 ezer, í a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 10,4 ezer, a munkaképes korúak létszáma (VII. ötéves tervidőszak elejétől a munkaképes kor a betöltött 18. életév) 30,0 ezer, az időskorúak létszáma 15,9 ezer | fővel csökken. Mivel a főváros népessége hosszútávon 161 ezer fővel csökken — figyelembevéve az alapfokú intézményhálózat jelenlegi szintjét - új fejlesztések nélkül is relatív ellátottsági színvonal növekedéssel lehet számolni. Az egyes korcsoportokhoz kapcsolódó reális fejlesztési célkitűzések a megfelelő ágazatnál kerülnek részletesen kifejtésre. Illlli ■ I AZ AGGLOMERÁCIÓS ÖVEZET NÉPESSÉGALAKULÁSÁNAK TENDENCIÁI fc A VI. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKTÓL 2000-IG Az V. ötéves tervidőszak elején az övezet lakónépessége 395 ezer fő volt, 1980. végéig — 37 ezer fős növekedéssel - eléri a 432 ezres népességszámot. A fővárosba történő letelepedési korlátozás bevezetése óta Pest megye, de elsősorban a főváros környéki települések népességszámának növekedése egyre dinamikusabbá vált. A bevándorlás súlya az agglomerációs övezet településeire tevődött át. 1961. óta az agglomerációs övezet népességszáma 145 ezer fővel emelkedett, elsősorban a bevándorlási többlet eredményeként. A legnagyobb mértékű növekedés közel 50 ezer fővel a II. és a IV. ötéves tervidőszakokban következett be. E térségben is a népesség területi megoszlását a természetes szaporodás mellett a migráció határozza meg. A VI. és a további tervciklusokban a migráció mértéke országos viszonylatban, valamint a megyék között is csökken. Ennek Zd 11
