1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
y oka, hogy tovább mérséklődnek a területek jövedelmi, foglalkoztatottsági színvonalának és infrastrukturális ellátottságának különbségei, tehát tovább csökkennek a korábbi népességkibocsátó területeken az elvándorlás társadalmigazdasági indítékai. Ennek következtében a központi körzetben is csökken a lakosság térbeli mobilitása. Pest megyébe és az övezetbe irányuló bevándorlás üteme és mértéke ugyan lassúbbodik, abszolút nagysága azonban továbbra is jelentős, e térségre évente mintegy 4 ezer fős bevándorlás prognosztizálható. A VI. ötéves tervidőszakban az övezet népességének száma mintegy 25 ezer fővel növekszik. A népességnövekedés 70%—a bevándorlási nyereségből, 30%—a pedig természetes szaporodásból származik. A természetes szaporodás az 1974. és 1975. évi születési csúcsok után fokozatosan csökken, párhuzamosan a szülőképes korú nők létszámának visszaesésével. Ez a tendencia országos szinten is érvényesül, de az agglomerációs övezetben - a betelepülők többségének fiatal kora miatt - a természetes szaporodás üteme az országos és megyei átlagnál kedvezőbb. A lakónépesség korösszetétele az övezet településeiben kedvezőbb az országos és megyei átlagnál is. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt 20 évben e területen fiatal, produktív népesség telepedett le. Az övezet bölcsődés korú népessége 5,4, az óvodás korúak létszáma 18,4%—kai csökken, az általános iskolás korúaké 16, a munkaképes korúak létszáma 5,8, az időskorú népesség száma pedig 9,2%-kal nő. A népesség számának korcsoportonként! alakulása jelentősen befolyásolja az infrastrukturális ellátás ágazatainak fejlesztési szükségleteit és a munkaerőhelyzetet A gyermeklétszám korösszetétel változása a bölcsődés és az óvodás korosztály elhelyezésénél enyhíti a meglévő feszültségeket, illetve a megvalósításra kerülő intézmény fejlesztések a korábbiakhoz viszonyítva kedvezőbb ellátottsági színvonalat eredményeznek. Az általános iskolákban azonban a hullám tetőződése a feszültségeket tovább növeli, így az ellátottsági színvonal javítása még nem valósítható meg, illetve csak mérsékelt lehet. Az átlagos életkor növekedésből és a lakosság életkörülményeinek javulásából adódóan az övezetben is emelkedik a munkavállalási kornál idősebbek száma és aránya. Ennek következtében növekvő ráfordítást igényel az időskorúak szociális ellátása A jelenleg ismert hosszútávű prognózis szerint 1986-2000-ig a népesség száma várhatóan a következők szerint alakul: Az élveszületések szama azonos nagyságrendű lesz - évente 5-6 ezer fő - így a VU., Vili., IX. ötéves tervidőszak alatt 75-90 ezer élveszüleléssel számolhatunk. A halálozások száma kismértékben nő, - évenként 4-5 ezer főben határozható meg - a VII., VIII., IX. ötéves tervidőszak folyamán összességében 60-75 ezer. A természetes szaporodás — az élveszületések és halálozások figyelembevételével - várhatóan 15 ezer fő. A vándorlási nyereség folyamatosan csökken - az 1986. évi 3 ezres pozitív egyenleg 2000. évre 2 ezerre szűkül. Az övezet népességének természetes szaporulata pozitív, ezt a folyamatot a vándorlási nyereség is erősíti, összesen 48 ezer fős népességnövekedés várható. ■ Az agglomerációs óvezet lakónépességének korösszetétele kedvezőbben alakul az országos és a fővárosi átlagnál. 1986 és 2000 között a bolcsödéskorú népesség csekély mértékben - 500 fővel - nő, az óvodáskorúak létszáma 2,5 ezer fővel csökken, az általános iskolás korúak létszáma 11,0 ezer fővel csökken, a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 2,3 ezer fővel nő, a munkaképes korúak létszáma (VII. ötéves tervidőszak elejétől a munkaképes kor a betöltött 18. életév) 8,7 ezer fővel nő, az időskoriiak létszáma 35 ezei fővel nő. •2 _ tt í t I rí " ""
